Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Háromezer kuna körüli áron vásárolhat INA-részvényeket a MOL?

Az Erste Bank egyik prágai elemzője szerint háromezer kuna (mintegy 100 ezer forint) körüli részvényenkénti áron vásárolhatja meg a Mol a horvát INA papírjait - közölte szerdán a horvát Business üzleti lap internetes kiadása.

A MOL kedden adta be kérelmét a horvát tőkepiaci felügyeletnek (HANFA), hogy nyilvánosságra hozhassa vételi ajánlatát a legnagyobb horvát olajtársaság nem állami részére. Az erről szóló bejelentést a felügyelet a zágrábi tőzsde keddi zárása előtt fél perccel tette közzé, amely után 0,68 százalékkal, 2920 kunára emelkedett az INA árfolyama.

Az Erste Bank prágai elemzője szerint a három hónapos átlagár alapján kalkulált vételi ár várhatóan háromezer kuna körül alakul. Jelenleg az elmúlt három hónap átlagára 2500 kuna. A hét százaléknyi részvényhányadot birtokló horvát háborús veteránok azonban kijelentették, hogy négyezer kunánál olcsóbban nem hajlandóak megválni részvényeiktől - emlékeztetett az elemző, akit a business.hr idézett.

A zágrábi tőzsde szerdai kereskedési napján a 28 millió kunás forgalomból 12,3 millió kuna volt az INA adásvételéből származó teljesítés; a nap végére 2900 kunás árfolyamon zárt a horvát olajcég papírja.

A horvát tőkepiaci felügyelet most ellenőrzi a MOL folyamodványát, és ha minden rendben talál, úgy 14 napon belül véleményezi azt.

A MOL-é az INA 25 százaléka plusz egy részvénye - ezt 2003-ban vette 505 millió dollárért -, és most a horvát kormány kezében lévő 44,84 százalékon felüli, több mint 30 százalékos részesedésre pályázik. Ezek részben horvát háborús veteránok tulajdonában vannak, részben a zágrábi tőzsdén forognak.

A HANFA korábbi tájékoztatása szerint a MOL augusztus 14-ig, az esetleges versenytársak szeptember elejéig adhatják be ellenajánlatukat a horvát INA olajtársaságra. Az eljárás szeptember közepéig lezárulhat, hacsak nem lesz ellenajánlat a Mol ajánlatával szemben. Ha lesz ellenajánlat, a folyamat elhúzódhat október közepéig, mondta a HANFA vezetője, Ante Samodol július végén.

A MOL július 14-én jelentette be, hogy vételi ajánlatot kíván tenni az INA közkézhányadban lévő részvényeire. Az OMV közleményben jelezte: a bejelentést követően is érdekelt az INA privatizációjában. Horvát sajtóhírek szerint a legnagyobb orosz magán-olajtársaság, a LUKOIL szintén az érdeklődők között lehet.

Júliusban részvénycseréről is folytak tárgyalások a horvát és a magyar kormány között. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és horvát partnere, Ivo Sanader július 10-én a horvátországi Dubrovnikban kétoldalú megbeszélések után újságírókkal közölte: hónapokon belül megállapodás születhet a MOL és a horvát INA olajtársaság között egy részvénycseréről. Akkori horvát lapértesülések szerint a megbeszélések arról folytak, hogy a horvát kormány 14 százaléknyi INA részvényt átadna a MOL-nak, a magyar társaság részvényeiért cserébe.

A horvát államnak az ország 2011 körül lehetséges európai uniós csatlakozása előtt 25 százalékra kell csökkentenie az INA-ban meglévő részesedését, de Zágráb nem szeretné elveszteni ellenőrzését a cég felett, ezért jön jól az együttműködés és az esetleges részvénycsere a MOL-lal.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×