Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Háromezer kuna körüli áron vásárolhat INA-részvényeket a MOL?

Az Erste Bank egyik prágai elemzője szerint háromezer kuna (mintegy 100 ezer forint) körüli részvényenkénti áron vásárolhatja meg a Mol a horvát INA papírjait - közölte szerdán a horvát Business üzleti lap internetes kiadása.

A MOL kedden adta be kérelmét a horvát tőkepiaci felügyeletnek (HANFA), hogy nyilvánosságra hozhassa vételi ajánlatát a legnagyobb horvát olajtársaság nem állami részére. Az erről szóló bejelentést a felügyelet a zágrábi tőzsde keddi zárása előtt fél perccel tette közzé, amely után 0,68 százalékkal, 2920 kunára emelkedett az INA árfolyama.

Az Erste Bank prágai elemzője szerint a három hónapos átlagár alapján kalkulált vételi ár várhatóan háromezer kuna körül alakul. Jelenleg az elmúlt három hónap átlagára 2500 kuna. A hét százaléknyi részvényhányadot birtokló horvát háborús veteránok azonban kijelentették, hogy négyezer kunánál olcsóbban nem hajlandóak megválni részvényeiktől - emlékeztetett az elemző, akit a business.hr idézett.

A zágrábi tőzsde szerdai kereskedési napján a 28 millió kunás forgalomból 12,3 millió kuna volt az INA adásvételéből származó teljesítés; a nap végére 2900 kunás árfolyamon zárt a horvát olajcég papírja.

A horvát tőkepiaci felügyelet most ellenőrzi a MOL folyamodványát, és ha minden rendben talál, úgy 14 napon belül véleményezi azt.

A MOL-é az INA 25 százaléka plusz egy részvénye - ezt 2003-ban vette 505 millió dollárért -, és most a horvát kormány kezében lévő 44,84 százalékon felüli, több mint 30 százalékos részesedésre pályázik. Ezek részben horvát háborús veteránok tulajdonában vannak, részben a zágrábi tőzsdén forognak.

A HANFA korábbi tájékoztatása szerint a MOL augusztus 14-ig, az esetleges versenytársak szeptember elejéig adhatják be ellenajánlatukat a horvát INA olajtársaságra. Az eljárás szeptember közepéig lezárulhat, hacsak nem lesz ellenajánlat a Mol ajánlatával szemben. Ha lesz ellenajánlat, a folyamat elhúzódhat október közepéig, mondta a HANFA vezetője, Ante Samodol július végén.

A MOL július 14-én jelentette be, hogy vételi ajánlatot kíván tenni az INA közkézhányadban lévő részvényeire. Az OMV közleményben jelezte: a bejelentést követően is érdekelt az INA privatizációjában. Horvát sajtóhírek szerint a legnagyobb orosz magán-olajtársaság, a LUKOIL szintén az érdeklődők között lehet.

Júliusban részvénycseréről is folytak tárgyalások a horvát és a magyar kormány között. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és horvát partnere, Ivo Sanader július 10-én a horvátországi Dubrovnikban kétoldalú megbeszélések után újságírókkal közölte: hónapokon belül megállapodás születhet a MOL és a horvát INA olajtársaság között egy részvénycseréről. Akkori horvát lapértesülések szerint a megbeszélések arról folytak, hogy a horvát kormány 14 százaléknyi INA részvényt átadna a MOL-nak, a magyar társaság részvényeiért cserébe.

A horvát államnak az ország 2011 körül lehetséges európai uniós csatlakozása előtt 25 százalékra kell csökkentenie az INA-ban meglévő részesedését, de Zágráb nem szeretné elveszteni ellenőrzését a cég felett, ezért jön jól az együttműködés és az esetleges részvénycsere a MOL-lal.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A szemünk előtt előzi be a világot Kína egy újabb zöld technológiával

A szemünk előtt előzi be a világot Kína egy újabb zöld technológiával

A 2020-as évek elején a zöld hidrogénre még univerzális csodafegyvereként tekintettek, amely megoldhatóvá teszi az időjárásfüggő megújuló energia évszakokon átívelő, hosszú távú tárolását is, de az újabb elemzések szerint ez a várható jövőbeli szerep jelentősen szűkült és jóval specifikusabbá vált. A prognózisok lefelé módosítását beruházási döntések sorozatos elhalasztása és a végfelhasználói szerződések hiánya indokolja, és miközben a zöld hidrogén előállítása továbbra is drága és infrastrukturális kihívásokkal küzd, a rivális technológiák gyorsabban értek el áttörést. Ezzel együtt a hidrogéngazdaság- és piac világszerte, így Magyarországon is fejlődik, de nem kizárt, hogy más technológiákhoz hasonlóan végül itt is Kína szerepvállalása hozza majd el az áttörést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×