A világ 20 éve késlekedik azzal, hogy a gyakorlatba is átültesse a hetvenes évek energiaválságának tapasztalatait - figyelmeztetett Henry Kissinger, aki az első olajválság idején az Egyesült államok külügyminisztere volt.

A tapasztalt diplomata szerint a stratégiai készletek felhalmozása mellett más lépésekre is szükség lett volna: például a fogyasztók közötti együttműködés kialakítására, valamint alternatív források felkutatására.

A nyersolaj-kitermelés nem tudja követni a növekvő keresletet - ezt már a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója jelentette ki. Nobuo Tanaka szerint nem elsősorban az olajspekulánsok állnak az égbeszökő árak mögött, hanem az ázsiai fejlődő gazdaságok hatalmas energiaéhsége. Kínában például folyamatosan és jelentősen nő a szénkitermelés is, fittyet hányva az üvegházhatású gázok és a klímaváltozás miatti aggodalmakra.

A magas olajár ébresztő a világ számára - így fogalmaz a British Petrol most kiadott éves energiajelentése. Eszerint a nyersolaj-kitermelés 2007-ben 0,2 százalékkal, 81,5 millió hordóra csökkent, a kereslet azonban 1,2 százalékkal emelkedett, így már 85 millió hordónál is több.

A brit olajtársaság jelentése kapcsán a portfolio.hu elemzője az InfoRádióban azt mondta: noha a kitermelés csökkenése és a felhasználás növekedése a piac szűkülését okozza, a meredek áremelkedés önmagában nem magyarázható ezzel.

Sándor Dávid hozzátette: pusztán a kereslet-kínálati viszonyok alapján körülbelül 100 dolláros olajár lenne indokolt, a 130 dollár felett járó kurzusban nagy szerepet játszik a gyenge dollár, a spekuláció, valamint a pénzügyi befektetők megjelenése az olajpiacon.

A közeljövő kilátásaival összefüggésben a szakember figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban most van a nyári fogyasztási csúcsszezon, miközben a Mexikói-öbölben a kitermelést veszélyeztethetik a hurrikánok.

Merész várakozás

A BP szerint egyébként a pillanatnyi kitermelési mennyiséget alapul véve még 41 évre elegendő olaj nyugszik a föld mélyén. Tony Hayward vezérigazgató szerint dollár milliárdokat kellene költeni a meglévő tartalékok felkutatására és az energiahatékonyság növelésére.

Világméretekben ráadásul arra számítanak, hogy az olajválság a következő időszakban csak súlyosbodhat. A Gazprom vezérigazgatója szerint a hordónkénti olajár hamarosan elérheti a 250 dollárt.

A Föld országainak többsége azonban a becslések szerint már a 200 dolláros árat sem lesz képes kezelni. A drága olaj növeli a szállítási költségeket, ami tovább emelheti az élelmiszerárakat is, és hatással lehet a gazdaság összes ágazatára, a közlekedéstől a turizmusig. Indiában például attól hangos a sajtó, hogy a mostani üzemanyagválság teljesen elmoshatja az elmúlt 15 év üstökösszerű fejlődését a világ második legnépesebb országában.