Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
331.47
bux:
145756.52
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Szembemegy a világtrenddel a magyar gazdaság

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tavaszi előrejelzései alátámasztják a kormány prognózisát.

Bajnai Gordon az OECD éves miniszteri értekezlete után elmondta: a várakozások szerint a második félévtől - a világgazdaság tendenciáival ellentétben - gyorsul a magyar gazdaság növekedési üteme, és megtérülnek az elmúlt két év áldozatvállalásai.

A miniszter a globális és a kelet-európai gazdaság lassulását előrejelző adatokkal összefüggésben úgy vélte: a reálisabb növekedési ütemre térnek vissza az eddig túl gyors növekedést mutató országok, például Szlovákia. Hozzátette: ez a tendencia nem kedvez a várakozások szerint a következő másfél évben még így is fenntartható növekedést produkáló magyar gazdaságnak.

Az OECD a tavalyi, 1,3 százalékos GDP-növekedés után az idén 2 százalékos, jövőre 3,1 százalékos gazdasági növekedést vár. A magyar kormány idénre 2,4 százalékos, jövőre 3,5 százalékos növekedést jelzett előre.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája
napirend előtt

Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése. Magyar Péter a méltóságteljes szembenézést sürgette a Fidesz és a KDNP politikusainak körében, és a nővédelmi intézkedések támogatását kérte a parlamenttől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Egy 2021 áprilisában készült minisztériumi stratégia és a Boston Consulting Group (BCG) ugyanebben az időszakban összeállított tanácsadói anyaga részletesen bemutatja, milyen jövőt képzeltek el a magánegészségügy számára az Orbán-kormány idején. A korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) neve alatt megjelent nem a magánellátás felszámolását, hanem annak szabályozott bővítését, a magánbiztosítások elterjesztését, az állami intézmények fizetős szolgáltatásainak kialakítását és a szektor szigorúbb ellenőrzését javasolta. A tervek között szerepelt a magánorvosok bevételeinek adatvezérelt ellenőrzése, az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása, valamint az egyetemi klinikák kapacitásainak akár 15–30 százalékos elkülönítése fizetős szolgáltatásokra. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a minisztérium és a tanácsadó cég a magánegészségügy fejlődését jelentős részben az állami ellátórendszer hiányosságaival magyarázta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×