A döntésről kiadott közlemény szerint a monetáris tanács továbbra is úgy látja: a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és a belföldi, valamint nemzetközi eredetű költségsokkok hatására az inflációnak a korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése jellemzi.

A monetáris politikát már rövid távon is jelentős felfelé mutató kockázatok terhelik, ennek is szerepe volt a kamatemelési döntésben. A monetáris tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait.

A döntés után Simor András jegybanelnök hangsúlyozat: a monetáris tanács biztos többséggel szavazta meg a 0,25 százalékpontos kamatemelést, és továbbra is szigorú monetáris kondíciókat érvényesít annak érdekében, hogy a 3 százalékos inflációs cél megvalósuljon 2010-re.

"Nem kötelezzük el magunkat egyik irányban sem, tehát a monetáris politika további szigorítása, illetve a kamat tartása egyaránt elképzelhető a jövőben" - jelezte az MNB elnöke.

A világ jegybankjai az utóbbi időben újraértékelték az inflációs folyamatokat, s úgy tűnik, hogy az inflációt nagyobb veszélynek ítélik, mint a növekedési kockázatokat - felelte egy kérdésre az MNB elnöke.

Simor András elmondta: a kamatemelés után nem zárható ki további forinterősödés, de a forint árfolyamának csak egyik tényezője a kamat.