A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint világosabb, egyszerűbb és igazságosabb közteherviselést szolgálhat a bérek általuk javasolt szuperbruttósítása. Vértes András elmondta: a 2009-től bevezethető adóváltoztatási javaslata 400 milliárd forinttal terhelné a költségvetést.
A miniszterelnök három lehetséges adóváltoztatási koncepciót vázolt fel kedden, amelyek mindegyike érintené a béreket terhelő járulékokat. A megvalósításra 200-250 milliárd forintot fordít a költségvetés.
Vértes András az InfoRádióban elmondta: a szuperbruttósítás lényege, hogy a bruttó bér az az összeg lenne, amennyibe a munkavállaló kerül a foglalkoztatónak.
Jelenleg a bruttó bér a nettó jövedelem, valamint a munkavállaló által fizetendő adók és járulékok összege. Mértékében azonban nem számít bele az a nem kevés összeg, amennyit a munkaadó járulékként és különböző hozzájáruláskánt még ezen felül kifizet a foglalkoztatott után az államnak.
Az elvonás mértéke meghaladja az 50 százalékot
A szuperbruttó bérbe azonban ez is beleszámítana. Ha már így szemléljük a magyarországi elvonásokat, kiderül, hogy azok sokkal magasabbak, mint a környező országokban. Míg máshol 38-44 százalék, nálunk bőven meghaladja az 50-et - mondta Vértes András, hozzátéve: már egy átlag alatti jövedelem esetében is, annak emelésekor a bérnövekmény 72 százalékát elvonja az állam.
A GKI szerint ezt 50-re kellene csökkenteni, azaz el kell érni, hogy minden, a munkaadó által kifizetendő 100 forintból 50 a munkavállalóhoz kerüljön.
Az elnök hozzátette: mindez természetesen nem ilyen egyszerű. Meg kell oldani a többi mellett azt, hogy az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási kassza bevételhez jusson.Az egészségbiztosítás finanszírozására a gazdaságkutató javaslata szerint a munkavállalóknak úgynevezett kártyapénzt kellene fizetniük, havonta fixen 10 ezer forintot. A gyermekek, a nyugdíjasok és más, nem kereső társadalmi csoportok, azaz mintegy 6 millió ember után az összeget az állam fizetné be, ez mintegy 700 milliárd forintos összeg lenne.
Jelenleg ennek a felével egészíti ki az állam az egészségbiztosítási kasszát. A különbözet abból származna, hogy a szuperbruttó fizetésre rakódó személyi jövedelemadó kulcsai emelkednének a jelenlegihez képest.
A GKI javaslatának költségvetési hatása 400 milliárd forint, a miniszterelnök ugyanakkor azt jelentette be: a változtatásokra legfeljebb 250 milliárd forintot fordít az állam. Vértes András elmondta: ez tartható, ha például a javaslatukat két év alatt vezeti be a kormány. De a keret növelhető is, hiszen a változtatásoknak jelentős bevételnövelő hatásuk lenne, hiszen a gazdaság kifehérítését eredményeznék.
A javaslat a közepes jövedelműeknek kedvez
Mindez hasznos lenne a vállalatoknak is, hiszen egy, a minimálbér dupláját kitevő jövedelem esetén jövőre a munkaadókat már nem terhelné a béremelés költsége, a jövedelmek a nettó bérek emelkedése által is növekednének.
A javaslat azonban inkább a közepes jövedelműeknek kedvez. Az olyan speciális ágazatoknál, mint a kereskedelem vagy a textilipar, ahol a bérek ennél alacsonyabbak, a kormány kompenzációt adhatna a bérfejlesztéshez - tette hozzá Vértes András.
A javaslat megvalósítás ugyan nagy energiákat igényel az államtól, Vértes András szerint azonban ez nem lehet a bevezetésének gátja.
A gazdaságkutató elnöke cáfolta a miniszterelnök kijelentéseit is, miszerint a tervnek magas inflációs hatása lenne. A bérkiáramlás valóban magasabb lenne a tervezettnél, ugyanakkor a vállalatoknak ez nem jelentene pluszköltséget, így inflációs hatása sem lenne.
Szerző: Egeresi Tünde
Hanganyag: Kaputa Júlia