Infostart.hu
eur:
363.13
usd:
323.69
bux:
147811.39
2026. november 5. csütörtök Imre

Akik milliárdokkal sétáltak el - és még meg is köszönték nekik

Múlt héten jelentette be távozását a világ egyik legnagyobb pénzintézete, a Citigroup vezérigazgatója. Charles Prince 29,5 millió dolláros (5,1 milliárd forintos) végkielégítéssel távozik, annak ellenére, hogy elismerte: az Egyesült Államok pénzpiacát megrázó másodlagos jelzálogpiaci válság az általa vezetett bankot is megrázta.

November elején jelentette be a Citigroup vezérigazgatója, hogy a korábban várttal ellentétben 11 milliárd helyett 19 milliárd dollár lesz az amerikai pénzpiacot megrázó másodlagos jelzálogpiaci válság által érintett bankjának vesztesége.

A gondok miatt távozó Charles Prince azonban távolról sem szegény emberként lép le a világ egyik legnagyobb bankjától. A bankár 29,5 millió dolláros (5,1 milliárd forintos) részvényopciója mellé 12 millió dollár (2 milliárd forint) év végi bónuszt, valamint irodát, és sofőr vezette autót is kap volt vállalatától. Végkielégítést nem kap.

Így kell nyugdíjba vonulni

Azonban a Citigroup bukott vezére által hazavitt összeg sehol nincs a múlt hónapban (szintén a másodlagos jelzálogpiaci válság miatt) távozó Merril Lynch első emberének fizetett bánatpénztől.

Stanley O'Neal ugyanis nem kevesebb, mint 160 millió dollárral (27,8 milliárd forinttal) vigasztalódhat, aminek nagy része egy nyugdíjalapba vándorol. A hatalmas összeg kisebb része (30 millió dollár) nyugdíjazási juttatás, a maradék részvény- és egyéb opció.

Stanley O'Neal egyébként 21 évet töltött el a Merril Lynchnél, és az a szerencse érte, hogy nem kirúgták, hanem megengedték neki, hogy nyugdíjba vonuljon. Aligha lesznek filléres gondjai...Ha elfelejtettük volna megemlíteni, az üzletembernek azért kellett távoznia, mert cége 2,24 milliárd dolláros (390 milliárd forintos) veszteséget termelt.

Nem ma kezdődött

A bukott vállalati vezetők bőkezű elbocsátása természetesen nem új jelenség. A nagyobb botrányok a kilencvenes évek második felében kezdődtek, amikor a volt vezérek hatalmas összegeket zsebre vágva hagyták el a nem ritkán süllyedő hajót.

A Conseco első embere, Stephen Hilbert például körülbelül 72 millió dollárral (12,5 milliárd forinttal) távozott, annak ellenére, hogy amikor átvette a cég vezetését a részvények értéke 57 dollár volt, távozása idején pedig 5 dollár.

Valamivel rosszabbul járt a Bankers Trust vezérigazgatója, Frank Newman, akinek balszerencséjére cége az 1998-as orosz válság idején rengeteg orosz kormányzati részvénnyel rendelkezett. A pénzintézetet csak az mentette meg a csődtől, hogy az utolsó pillanatban a Deutsche Bank felvásárolta. Ennek ellenére Frank Newman 55 millió dolláros (9,5 milliárd forintos) végkielégítéssel sétált haza.

Aki 36,5 milliárdot kapott

Ez azonban mind aprópénz a New York-i Értéktőzsde volt vezetője, Richard Grasso 140 millió dollárjához (24,3 milliárd forint) vagy a Coca-Cola volt első embere, Douglas Ivester 120 millió dollárjához (21 milliárd forint) képest.

A legnagyobb nyertes azonban a Home Depot főnöke, aki idén januárban nem akármilyen botrányok közepette hagyta ott a céget. A vezér ugyanis sajátos demokráciaértelmezéssel arról próbálta meggyőzni az igazgatótanácsot, hogy fölösleges összehívni az éves rendes közgyűlést, majd amikor azt mégis megtartották, pár percben akarta korlátozni a hozzászólásokat.

A felháborodott részvényesek elzavarták a vezért, akinek a távozást alighanem megkönnyítette az azért kapott 210 millió dollár (36,5 milliárd forint)...

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Csütörtök délután tartja következő ülését az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság a parlamentben. A testület még a letartóztatása előtt beidézte Matolcsy György korábbi jegybankelnököt és Varga Mihályt, az MNB jelenlegi vezetőjét. Az előzetes letartóztatásban lévő Matolcsyt ma biztos nem hallgatja meg a bizottság, a védője viszont a hírek szerint beszámol az álláspontjáról, második napirendi pontként pedig Varga Mihály személyesen beszél a képviselők előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×