A közellátásban érintett cégek védelméről szóló törvény egyrészt meghatározza, hogy mi számít stratégiai jelentőségű vállalkozásnak, majd rendelkezik ezekről, másrészt módosítja a tőzsdei cégekben történő befolyásszerzéssel összefüggő szabályokat - mondta el az InfoRádiónak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.

Győri Enikő hozzátette: ez lényegében a tőkepiaci törvény módosítása, és független attól, hogy a cégek stratégiai jelentőségűnek minősülnek-e vagy sem.

A harmadik rész - magyarázta az osztályvezető -, jogharmonizációs feladatot tölt be: a korábban hozott közösségi és társasági jogi szabályokhoz alkalmazkodva a mostani, hatályos törvényből következő korlátozásokat iktat ki a magyar jogrendszerből.

A tőkepiaci törvény jelenlegi változtatásai minden elemükben a tőkepiacról szóló közösségi irányelven alapulnak - jelentette ki Győri Enikő.

Nem ellentétes

Amikor ezt az irányelvet implementálta Magyarország, a főszabályokat ültette át, és akkor még nem akarta figyelembe venni azt, hogy számos kérdésben ez a direktíva lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállam egy kérdésben a főszabálytól eltérően rendelkezzen egy kérdésben - magyarázta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.

Hozzáfűzte: a tőkeáramlást azok a szabályok akadályozzák, amelyek ellentétben állnak az uniós jogszabállyal.

Vagyis, ha egy magyar törvény nem áll ellentétben ezzel, sőt, olyan eszközöket alkalmaz, amelyeket maga az uniós irányelv kínál fel a tagállamnak, akkor nem lehet arról beszélni, hogy akadályozna bármilyen mozgást a tőkepiacon az, hogy Magyarország alkalmaz egy közösségi jogi lehetőséget.Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern a várható szinergiák fényében változatlanul a MOL-lal való összeolvadást tartja a legjobb megoldásnak - jelentette ki a cég vezetésének bécsi sajtóértekezletén a vállalat vezérigazgatója.

Wolfgang Ruttenstorfer leszögezte, hogy a magyar parlamentben előző nap elfogadott, a stratégiai cégeket védő törvény ellenére továbbra is érvényben van az OMV szándéknyilatkozatában vázolt ajánlat.

"Most a független részvényeseken, illetve az Európai Unión múlik, hogy mi történik" - mondta a vezérigazgató.

Megismételte, hogy az OMV akár 2-3 évet is tud várni, már csak azért is, mert a piacon tapasztalható konszolidációs folyamat nyomást gyakorolhat a fejleményekre.

Wolfgang Ruttenstorfer megerősítette azt is, hogy tényleges ajánlatot csak akkor tesznek, ha elhárul az útból a már megnevezett két akadály: megszűnik a 10 százalékos szavazati jogkorlátozás a magyar vállalatnál és tisztázódik a MOL menedzsmentje által felvásárolt részvények helyzete.

Értelmezése szerint a MOL és a Qatar Petroleum kedden bejelentett ügylete csupán szűk együttműködési területet érint, ez az OMV egyesülési szándékát nem befolyásolja.

Szerinte a L'Echo belga gazdasági lap félreértette a szavait, amikor keddi számában rá hivatkozva azt írta, hogy az OMV akkor kezdett el gondolkodni a MOL felvásárlásán, amikor észrevették, hogy két másik társaság is érdeklődik a magyar olajcég iránt.

"Valójában arra céloztam, hogy amikor részvényrészünket 10-ről 18 százalékra növeltük az idén, tudomásunk szerint a csomagot két másik potenciális vevőnek is felajánlották" - pontosította a belga sajtóközlést Ruttenstorfer.

Az OMV leginkább a stabil tulajdonosi szerkezetben érdekelt, és a részvényesek részéről nem merült fel igény ennek a szerkezetnek a megváltoztatására - fejtette ki.

A konszern általános stratégiai céljait illetően Ruttenstorfer elmondta, hogy meg akarják erősíteni vezető pozíciójukat az európai energiaágazat második élvonalában, méghozzá az olaj- és gázfeltárások fokozásával, a finomítókapacitás bővítésével és a benzinkúthálózat fejlesztésével.

2010-re a jelenlegi napi 324 ezer hordóról 500 ezerre kívánják növelni az olajkitermelést, a gázmennyiséget pedig a mostani évi 6,6 milliárd köbméterről húszmilliárdra tervezik felfuttatni.

Az OMV a legnagyobb gázszállítóvá szeretne válni Közép-Európában - közölte. Ugyancsak a célkitűzések közé tartozik az olajfinomítói kapacitás megkétszerezése.

A stratégiai célokat egyrészt a már meglévő eszközbázison nyugvó, évi hat százalékot kitevő - a cég vezetésének megítélése szerint egyedülállóan magas szintű - szerves növekedéssel, másrészt további akvizíciók révén tervezik megvalósítani.

Az OMV-vezér a kulcsfontosságú fejlesztési-feltárási körzetek közé sorolta Délkelet-Európát - kiemelten Romániát és Törökországot -, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát, a Földközi-tenger térségét, Oroszországot és a Kaszpi-tenger vidékét.