Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter a Financial Times Deutschland (FTD) című lapnak nyilatkozva kijelentette: Ausztria azt javasolja a magyar kormánynak, hogy vásárolja meg a magyar vállalat részvényeinek 25 százalékát plusz 1 részvényt, azaz szerezzen blokkoló kisebbségi részesedést a MOL-ban. A MOL 25 százalékának felvásárlása a részvények jelenlegi piaci árfolyamán mintegy 790 milliárd forintba kerülne.

Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője nem gondolja, hogy egy ilyen lépésnek bármilyen reális esélye lenne. A magyar kormány inkább törvényi úton próbálja meg szabályozni a MOL-ban való befolyásszerzést - mondta a szakértő, utalva a Parlament előtt lévő Lex MOL-ként emlegetett törvényjavaslatra.

Az osztrák miniszter felvetését a kommunikációs háború részének tekinti, válaszul a MOL-nak arra az indoklására, hogy azért is elutasítja az egyesülést, mert az OMV-ben állami részesedés van.

A kommunikációs harc része

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője úgy fogalmazott: az, hogy a kormány a privatizáció után visszavásárolja magát a MOL-ba, szembemegy mindenfajta törvényi szellemiséggel. Az ötletet ő is a kommunikációs harc részének tekinti, amelyben az OMV és az osztrák kormány azt akarja hangsúlyozni, hogy az osztrákok által szorgalmazott OMV-MOL együttműködésben egyenlő felek megállapodásáról van szó.

Az OMV vezetése a múlt héten tárgyalásokat kezdett Londonban a MOL részvényeseivel. Herczenik Ákos szerint az OMV lépése arra jó volt, hogy nyomást gyakoroltasson a MOL menedzsmentre a független befektetők által, hiszen ez az OMV pozícióját erősíti. A szakértő ugyanakkor úgy véli: az OMV-nek továbbra sincs reális esélye arra, hogy megszerezze a kontrollt a MOL-ban. Nem gondolja, hogy a nyomásgyakorlás hatására akár a MOL menedzsmentje, akár a magyar kormány megváltoztatná az álláspontját.

Hatástalan nyomásgyakorlás

Sarkadi Szabó Kornél szintén úgy látja, hogy az effajta nyomásgyakorlásnak nincs hatása. A kisebbségi tulajdonosok továbbra sem tudnak semmit tenni, a tíz százalékos szavazati korlát miatt nem tudnak többségbe kerülni a közgyűlésen, hiszen a MOL menedzsment és a "baráti kezek" a MOL 42 százalékát ellenőrzik. Az OMV mellett eddig kiálló befektetők pedig összesen nem birtokolnak öt százalékot a MOL-ban - mutatott rá az elemző.

Mindkét elemző az Európai Unió felől érkező állásfoglalásban látja a szituáció megoldását.

Egyetlen esélye van annak, hogy az OMV célt érjen: ha az EU úgy foglal állást, hogy ez a fajta protekcionizmus akár a menedzsment, akár az állam részéről a szabad tőkeáramlást akadályozza - mondta Herczenik Ákos.