Az Eurostat meglehetősen lazán értelmezi a foglalkoztatottság fogalmát, ugyanis foglalkoztatott személynek az számít, akinek az adatfelvétel hetében legalább egy órányi fizetett munkája volt. Ez egyébként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlása is a foglalkoztatottság mérésére.

Ennyit elöljáróban, most lássuk a számokat. Az unió átlagos foglalkoztatottsági szintje tavaly 64,4 százalék volt, ami több mint két százalékpontos javulás a 2000-es állapothoz képest, amikor az unió azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re ez az arány elérje a 67 százalékot.

Az új tagállamok rontották a statisztikát

Összességében a 2004-ben és a tavaly csatlakozott 12 ország rontotta a statisztikát, mert bár a balti országok és például Csehország jó foglalkoztatottsági mutatókkal dicsekedhetnek, Lengyelország és Románia mélyen az átlag alatt van.

Egyébként a helyzet pont Lengyelországban a legrosszabb, ahol a foglalkoztatottsági arány alig 54 és fél százalék, hátulról a második Málta, harmadik pedig, mint már említettük, Magyarország, 57,3 százalékkal.

Munkaórák tekintetében a magyarok a középmezőnyben vannak

Legjobban a Benelux és a skandináv országok állnak, részben azért, mert ott sokkal magasabb a dolgozó nők aránya, másrészt a közép-európainál jóval elterjedtebb részmunkaidős foglalkoztatás miatt.

Dániában például a nők több mint 73 százaléka dolgozik, míg Máltán alig 35 százalékuk. A statisztikából az is kiderül, hogy a legtöbbet - átlagban heti 42 és fél órát az angolok és az osztrákok dolgoztak tavaly, őket a lettek és a szlovének követik 42 óra körüli munkaidővel.
A magyarok a középmezőnyben vannak, ugyanis az Eurostat szerint az átlagos magyar tavaly heti 40 órát és 42 percet dolgozott, pontosabban ennyi időt töltött a munkahelyén.