Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Hatályba lép az olcsóbb mobilozásról szóló rendelet

Szombaton lép hatályba a roaming-szolgáltatásról szóló uniós rendelet; ennek hatására a következő három hónapban jelentősen, esetenként 40-60 százalékkal csökkennek majd a közösségen belüli díjak.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság emlékeztet arra: az új szabályozás értelmében az uniós szolgáltatóknak egy hónapon minden ügyfelüknek fel kell kínálniuk az úgynevezett Eurotarifát, de tehetnek ennél kedvezőbb ajánlatot is.

Az Eurotarifa szerint a közösségen belül roamingoláskor a hívásfogadás díja legfeljebb nettó 24 eurócent lehet, a hívás pedig - az unió területén belül - legfeljebb nettó 49 eurócentbe kerülhet.

A rendelet a 27 tagú Európai Unió valamennyi mobilszolgáltatójára vonatkozik, de nem érinti a közösségen kívüli roamingolás költségeit valamint nem szabályozza az SMS és MMS díjakat.

A magyar gazdasági minisztérium becslése szerint az előfizetőknek évi 8-15 milliárd forinttal kevesebbet kell majd fizetniük az új díjak bevezetése után.

A mobilszolgáltatókat tömörítő GSM szövetség szóvivője szerint az unió döntése rossz precedenst teremtett, mert kiskereskedelmi árakat határoz meg szabályozói eszközökkel.

Viviane Reading, az unió távközlési biztosa viszont áttörésnek nevezte a döntést, amely végül is a tarifák mértékét és a szabályozás módját tekintve is kompromisszumnak tekinthető.

Az előkészületi szakaszban ugyanis több parlamenti képviselő is felvetette, hogy a roamingdíjakat teljesen meg kéne szüntetni. Olyanok is voltak, akik azt mondták: mivel az unió egységes piac, a nemzetközi hívásdíjak rendszere sem indokolt többé.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×