Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Kína egyre inkább függ az importolajtól

Miközben Kína jelentős nyersolajtermelő és exportál is belőle, mégis egyre inkább függ az olajimporttól és szakértők szerint éveken belül a hazai olajszükségleteknek már legalább a felét az import olaj elégíti ki. Az ország jó tíz évvel ezelőtt még nettó exportőre volt a nyersanyagnak.

A múlt évben a Kínába behozott nyersolaj mennyisége elérte a 150 millió tonnát, éves szinten az importigény közel 10 százalékkal növekszik. A múlt évben az ország nyersolajfogyasztása 320 millió tonna volt.

Idén az év első öt hónapjában 1,6 millió tonnás export mellett, ami mintegy 36 százalékkal volt kisebb a tavalyi év hasonló időszaka exportmennyiségénél, közel 67,5 millió tonnányit importált, 9,6 százalékkal többet, mint 2006. első öt hónapjában.

A múlt hónapban a nettó import mennyiség (amivel a behozatal meghaladta a kivitelét) megközelítette a 12 és fél millió tonnát, miközben a kivitel 520 ezer tonna volt.

Számítások szerint 2020-ra már 60 százalékban import olajat használ fel Kína, és lehet nagyobb is az arány, ha a kínai olajtermelést nem sikerül felfuttatni. Ám ennek ellenére a függőség érdemben nem fog változni, állítják a szakértők, utalva az egyre nagyobb fogyasztásra, arra, hogy az Egyesült Államok után a világ második számú "olajfogyasztója" az ország.

Az Egyesült Államok importolaj-függősége már régen elérte a 60 százalékot, a nagy államok közül ennél csak Japáné magasabb - emlékeztet a China Daily című lap.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×