Magyarországon jelenleg nem lehet tudni, hogy miért kerülnek annyiba az autópálya-építések, amennyiről a végleges számlák szólnak - áll az Állami Számvevőszék jelentésében, amelyet a szervezet a tavalyi autópálya-építésekről készített.

Bihary Zsigmond főigazgató az InfoRádiónak elmondta: az autópálya-fejlesztések előtt gazdaságossági számításokat kellene készíteni. Nem lehet megmondani, hogy nőttek, vagy csökkentek a költségek, ugyanis hiányoznak az összehasonlító elemzések - tette hozzá.

Sok helyen indult sztráda-beruházás, ugyanakkor a piacon lévő kivitelező cégek száma korlátozott, ez pedig nem segítette a valós verseny és az állam szempontjából a legkedvezőbb kivitelezői árak kialakulását - közölte az ÁSZ főigazgatója.

Bihary Zsigmond kiemelte: a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésekor a tervezés, az irányítás és a megvalósítás egyaránt szétaprózott, nehezen átlátható.

Nincs szabályozva átfogó módon az állami beruházások irányítási és ellenőrzési rendje, ezért az ÁSZ javasolta, hogy a kormány ezt a kérdést tekintse át - tette hozzá.

Több hónapos késések is előfordultak az autópálya-építések kapcsán - mondta a főigazgató. Bihary Zsigmond hangsúlyozta, hogy tervszerűtlenség és kapkodás figyelhető meg.

A tavaly átadott és az Állami Számvevőszék által ellenőrzött mintegy 118 kilométer autópálya, valamint 19 és fél kilométer főút több mint 143 milliárd forintba került.

A számvevőszék főigazgatója elmondta: a megrendelő Nemzeti Autópálya Zrt. az esetleges késések miatt egyszer sem tudott volna kötbért felszámítani, mert a kivitelezők bizonyítani tudták volna, hogy nem ők, hanem az adminisztratív hiányosságok és a beruházások előkészítetlensége okozta a késlekedést.