Az első néhány közös állami- és magánberuházás jelentős károkat okozott az államnak, de sem a kár pontos mértéke, sem a felelősség nem állapítható meg egyértelműen - derül ki az Állami Számvevőszék tanulmányából.

Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a negatív tapasztalatok voltak többségben a PPP-beruházások, azaz a public-private partnership kapcsán.

Az M5-ös autópálya első szakaszának építésekor például az állam kötelezettséget vállalt arra, hogy ha az AKA nyeresége nem ér el egy bizonyos szintet, akkor kiegészíti azt.

Ennek megfelelően 1998 és 2000 között csaknem 60 millió dollárt, azaz több mint 11 milliárd forintot fizetett az állam Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-nek - közölte Báger Gusztáv.

A legtöbb esetben azonban a szerződések kuszasága és sokszoros módosítása miatt nem lehet kimutatni, hogy mekkora ráfizetést jelentettek az államnak. Sőt, azt sem lehet kideríteni, hogy kik felelősek a veszteségekért.

Hozzátette: például a Budapest Sportaréna építésénél sem sikerült megfelelően érvényesíteni az állam érdekeit.

Az intézet főigazgatója azonban mindezek ellenére optimista. Szerinte ugyan a korai évek tapasztalatai alapján nem lenne célszerű folytatni ezt a gyakorlatot, az utóbbi években azonban jó példák is megjelentek. Ha teljessé válik a PPP-beruházások szabályozása, valamint az állami tisztviselők is felkészültebbek lesznek ezen a téren, akkor a projektek jól is megvalósulhatnak a magántőke bevonásával.