Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

A családi adózás adóemelést is jelentene

Nem ért egyet a családi adózás bevezetésének tervével az Ernst and Young adószakértője. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő a KDNP javaslatával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a családi adózás nem vezetne jelentős előnyökhöz a társadalom számára, bevezetése viszont maga után vonná más adónemek emelését.

Vámosi-Nagy Szabolcs az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a kereszténydemokraták javaslata csak úgy valósulhatna meg évi 60 milliárd forintos költségvetési bevételkieséssel, ha közben a személyi jövedelemadón belül a nem családosok számára bevezetnének egy 48 százalékos felső kulcsot.

A családi adózás ráadásul indokolatlanul bonyolítaná a már jelenleg is alig áttekinthető adórendszert.

A szakember abban egyetért az ellenzéki politikusokkal, hogy a társadalomnak közvetlenül részt kell vállalnia a gyermeknevelés költségeiben. Ennek azonban szerinte nem a családi adózás a legjobb formája.

Sokgyermekes családokat jelenleg a legnagyobb számban a társadalom perifériáján élők körében találunk, akiknek nincs elegendő jövedelmük ahhoz, hogy egy adókedvezmény előnyt jelentsen számukra.

Szívesen vállalkoznak nagy család alapítására egy szűk, értelmiségi réteg tagjai is, akik azonban nem a kedvezményekért teszik ezt, hanem vallás meggyőződésből vagy világnézeti okokból.

Vámosi-Nagy Szabolcs épp ezért úgy látja: a gyermeknevelést inkább szociálpolitikai eszközökkel kellene támogatni, és nem az adórendszeren keresztül.

Az adószakértő ugyanakkor úgy véli: az elkövetkező két évben a kormány érdemben nem csökkenthet az adókon, mert azzal a konvergenciaprogram megvalósulását veszélyeztetné.
Az állam célja, hogy ne veszítsen a bevételeiből. Ezt csak az adóterhek szinten tartásával és a kiadásainak csökkentésével tudja elérni.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a magyar adórendszerből igenis hiányzik az ingatlanadó, bár ezt már kilátásba helyezte a kormány. Az olyan úgynevezett bagatelladókat azonban, amelyek jelentős bevételt nem eredményeznek, viszont rendkívüli módon bonyolítják az adórendszert, a szakember szerint el kellene törölni.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×