Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Gőzerővel dolgoznak a szlovák eurón

A szlovák kabinet legutóbbi ülésén új kormánybiztost neveztek ki az euró bevezetésére való felkészülés irányítására. Szlovákia azt tervezi, hogy 2009-ben már euróval fizethetnek állampolgárai.

Amint a lapértesülések alapján várható volt, a posztot Igor Barat, a szlovák jegybank jelenlegi szóvivője tölti majd be, aki korábban a közszolgálati televízió riportere, majd prágai tudósítója volt.

Az előző, Dzurinda-kormány idején Ivan Stefanec jelenlegi ellenzéki parlamenti képviselő irányította az euró bevezetésével kapcsolatos feladatokat.

Õ azonban a tavaly júniusi választások után lemondott tisztségéről, a kormánybiztosi poszt pedig fél évig betöltetlen maradt.

Jan Pociatek pénzügyminiszter szerint kulcsfontosságú pozícióról van szó, ugyanis az euró 2009. január 1-jére tervezett bevezetéséig már nincs sok idő hátra, és addig még nagyon sok munkát kell elvégezni.

Az új kormánybiztos egyik legfőbb feladatának a lakosság felkészítését és jobb tájékoztatását tartja, ehhez nagy segítséget vár a sajtótól is.

Esélyek és veszélyek

Elemzők szerint Szlovákiának jó esélye van arra, hogy teljesítse célkitűzését, és 2009. január 1-jétől az euróval váltsa fel a koronát.

Az államháztartási hiányt ehhez még az idén le kell faragni, de várható, hogy sikerül a GDP 3 százaléka alá szorítani, ami megfelelne a maastrichti kritériumoknak. A tavalyi deficit ennél valamivel magasabb volt, a végső szám várhatóan 3,4 százalék lesz.

A másik gondot az infláció okozhatja: decemberben éves szinten 3,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a csatlakozási kritérium viszont ennél jóval alacsonyabb, 2,6 százalékos.

A legutóbbi elemzések szerint a gyors gazdasági növekedés az idén is folytatódik, és megvan az esély arra is, hogy az inflációt sikerül körülbelül két százalékra szorítani.

Sok függ az energiahordozók világpiaci árainak alakulásától is, egy olajválság például könnyen keresztülhúzhatja a szlovák pénzügyi szakemberek számításait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×