Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Csütörtökön drágul az áram

Fél év után, csütörtöktől újra emelkedik az áram ára. Az általános lakossági tarifa 4,6 százalékkal, míg az iparág dolgozóinak 5,2 százalékos lesz az áremelés. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlése a villamos energia árát meghatározó egyes költségelemek növekedtek, mások csökkentek.

Legutóbb a múlt év augusztus elsején növekedett a közüzemi villamos energia végfelhasználói ára, akkor az általános lakossági tarifát 12,6 százalékkal emelték meg.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium korábban többször közölte, hogy az árampiac július 1-jei liberalizálása után nem akarja, és nem tudja finanszírozni a villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes tarifáját. A tárca a jövőben csak olyan megoldást támogat, amelyet nem a többi fogyasztó, hanem az érintett vállalatok fizetnek.

A mostani 4,6 és 5,2 százalékos áramáremelést a minisztérium az árat meghatározó egyes költségelemek növekedésével indokolta, azonban azt is megjegyezte, hogy néhány költség csökkent. Mint például a rendszerirányítási díj egyes díjtételei. Ezen kívül figyelembe vették az inflációt is. Mindez azt jelenti, hogy fél év alatt 17, 2 százalékkal drágult a lakosságnak az áram.

Az általános lakossági tarifa - áfával együtt - 38,53 forint lesz kilowattóránként, míg a bojlerek és villanykályhák fűtési díja, azaz az éjszakai áram 7,9 százalékkal, kilowattóránként 22,92 forintra nő. A nem lakossági közüzemi árak átlagosan szintén 4,6 százalékkal lesznek magasabbak február 1-jétől, míg a számukra előírt rendszerhasználati díjak - a feszültségtől függően - 7,4 százalékos csökkenés és 2,1 százalékos növekedés között változnak.

Az általános lakossági tarifán belül az évi 1.320 kilowattóra alatt fogyasztók kilowattóránként 37,92 forintot fizetnek, az efölötti fogyasztás esetén az ár kilowattóránként 39,36 forint, ami 4,5 százalékos emelkedésnek felel meg. Az iparág munkavállalói és nyugdíjasai kilowattóránként 14,52 forintért kapják februártól a villanyáramot a jelenlegi 13,80 forint helyett.

A Villamosenergia-ipari Társaságok Munkáltatóinak Szövetsége a drágulással összefüggésben jelezte: készek tárgyalni a finanszírozás átalakításáról. Az ágazat dolgozói és nyugdíjasai jelenleg a lakossági áramdíj 37 százalékáért kapják a villamos energiát. A szakszervezetek sztrájkbizottsága viszont azt mondta: ha nem tudnak megállapodni az ügyben, akkor február 6-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, majd február 8-án nyolcórás, február 12-étől pedig folyamatos munkabeszüntetést szerveznek.

A Magyar Villamos Művek egyébként tavaly év végén, karácsony után számolt be arról, hogy az ukrán és egyéb hosszú távú villamosenergia-szállítások következtében kedvező áron tudja tartani a magyar árakat. Mint december 27-ei közleményükben fogalmaznak, Ukrajnából az MVM által magyarországi közüzembe beszállított villamos energia a rendelkezésre álló beszerzési források között kifejezetten kedvező.

Ez a versenyképesség és stabilitás is biztosítéka annak, hogy a magyarországi közüzemi (lakossági) villamos energia fogyasztói árak és az ellátásbiztonság az európai tagállamok közötti összehasonlításban is megállja a helyét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×