Az orosz nemzeti termék növekedési ütemét látva ma már nem tűnik ábrándnak Vlagyimir Putyin orosz elnök 2003-as ígérete, hogy az évtized végére megduplázódik az ország bruttó hazai összterméke (GDP). A második negyedévben ugyanis tovább gyorsult a gazdaság, a növekedés 7,4 százalékos volt az előző év hasonló időszakához képest.

Ráadásul ez a gyors növekedés nem csak az energiaárak emelkedésének köszönhető, hiszen ütemesen nő a feldolgozóipar termelése is. Ebben azonban már megmutatkozik az egyik gond, elemzők szerint ugyanis az orosz GDP növekedésének egyik hajtóereje a növekvő belföldi kereslet, ez pedig a vártnál magasabb szinten tartja az inflációt.

Putyin másik 2003-as ígérete pedig az volt, hogy - szintén az évtized végére - három százalék körüli értékre szorítják le az inflációt. Ebben az ütemtervben az orosz kormány idei célja 8,5 százalék, de az áremelkedések és a bérkiáramlás eddigi üteme az elemzők szerint inkább kilenc százalékos inflációt hoz majd az év végére.

A reálbérek az elmúlt két évben évi több mint tíz százalékkal nőttek, ennek nyomán ugrott meg a kiskereskedelmi forgalom több mint tizenkét százalékkal az első félévben. Az orosz átlagkereset márciusban kis híján tízezer rubel, vagyis nagyjából 78 ezer forint volt, ám a legkisebb és legnagyobb bérek közötti szakadék egyre szélesebb.

Oroszországban a lakosság legjobban és legrosszabbul kereső tíz százaléka közötti jövedelemkülönbség már több mint huszonötszörös. Összehasonlításképpen ez az arány Magyarországon hét és félszeres, az Egyesült Államokban tízszeres, a skandináv országokban pedig még a négyszerest sem éri el.