Az előző év hasonló időszakához és az előző negyedévhez képest is egy tized százalékkal volt gyorsabb a növekedés, mint amire az elemzők számítottak, azaz 2,4 illetve 0,9 százalékos volt a GDP bővülése.

Az adat önmagában biztató, és e mellett néhány nagy európai cég is kiemelkedő eredményeket produkált. Németország legnagyobb acélgyártója, a ThyssenKrupp harmadik negyedéves árbevétele 84 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest és a cég tovább emelte az év egészére szóló előrejelzését is.

Az Alstom, a világ harmadik legnagyobb erőműépítő cége pedig azzal a jó hírrel fejelte meg az Eurostat adatait, hogy rendelésállománya ötéves csúcsot ért el.

Öt éve most történt meg először az is, hogy az euróövezet növekedése meghaladta az amerikai gazdaságét.

Az európai és világgazdaság egyéb adatai és várható irányai azonban komoly dilemma elé állították az Európai Központi Bankot, amely az elmúlt nyolc hónap alatt már így is négy alkalommal emelte alapkamatát, a jelenlegi három százalékos szintre.

A banknak a következő kamatdöntő ülésén szem előtt kell tartania, hogy az euróövezet inflációja - a gyors növekedés és a dráguló energia miatt - júliusban 2,5 százalékos volt, vagyis másfél éve makacsul a bank által kívánatosnak tartott két százalék fölött van.

Egy kamatemelés talán visszafoghatná az inflációt, ám ugyanakkor tovább drágítaná az eurót, amely idén már így is három százalékot erősödött az euróhoz képest, csökkentve ezzel az európai áruk amerikai keresletét.

Az Európai Központi Bank és a nagy bankházak elemzései egyaránt azt jelzik, hogy jövőre kissé lassul a kontinens gazdaságának növekedése.

Az EKB dilemmája tehát a következő: ha kamatot emel, azzal visszafoghatja ugyan az inflációt, de egyúttal veszélybe sodorja a mostani, biztató gazdasági növekedést.

Az elemzők egyelőre azt gondolják, hogy a frankfurti székhelyű bank emelni fog, méghozzá rögtön ötven bázisponttal, 3,5 százalékra.