A kormány a legutóbbi ülésén újabb döntést hozott a Bábolna Rt. megmentésére azzal, hogy lehetővé teszi a cég értékesítését. A privatizáció a Bábolna Zrt.-t és a hozzá tartozó Szendrői és Kerteskői Gazdaságokat érinti.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint a Bábolna, valamint a két gazdaság értékesítése 7 milliárd forint bevételt hozhat. A privatizációra nyilvános pályázat keretében bárki pályázhat.

A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a társaság reorganizációs folyamata alatt kiemelt szerepet kap a munkahelyek megőrzése, 180 munkahely megmarad, sikeres privatizáció esetén pedig új munkahelyek teremtésére is van esély.

A Bábolna egyébként a 90-es években még a magyar mezőgazdaság mintagazdaságának számított, a később megkezdett átalakítások után azonban, mára már a végnapjait éli az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint.

Támogatások és kölcsönök

A vagyonvesztés a 90-es évek végén kezdődött meg, és a cégcsoportnál 2000 és 2005 között csaknem 24 milliárd forint veszteség keletkezett. Az 1998-ban még 18 milliárd forint saját tőkéjével rendelkező Bábolna Rt. 2003-ra elveszítette a vagyonát, és 2003 végén a kötelezettségei meghaladták a 30 milliárd forintot.

A fokozatos eladósodás megállíthatatlan volt, annak ellenére, hogy a mindenkori kormányok rendszeresen kisegítették az agrárcéget. A Bábolna Rt. csak 2000 és 2004 között 6,5 milliárd forint állami támogatást kapott, 8 milliárd forint tulajdonosi kölcsönnel segítették és több, mint 13 milliárd forint összegben állami garanciával is támogatták a fennmaradását.

A társaság kritikus állapota miatt 2004-ben kormányhatározat alapján a Bábolna Rt.-ből leválasztották az életképesnek tartott részeket. A veszteségek és adósságok a Bábolna Rt.-nél maradtak azzal, hogy a végelszámolás során ezek megtérülnek.

Irányítási problémák

A végelszámolás sikerének érdekében 2005 decemberében kormányhatározat rendelkezett a vállalat állammal szemben fennálló, összesen 18 milliárd forint tartozás elengedéséről.

Az Állami Számvevőszék jelentése a cég vagyonvesztésének okaként említette azt, hogy a Bábolna Rt. irányítása az elmúlt években döntően kormányhatározatokkal történt. Az 1998-ban, 2001-ben és 2004-ben elfogadott reorganizációs tervek, valamint a korábbi privatizációs koncepciók egyáltalán nem, vagy csak részben valósultak meg.