eur:
393.58
usd:
354.01
bux:
72131.1
2024. szeptember 6. péntek Zakariás

Magyarország van a legriasztóbb gazdasági helyzetben

Visszavetheti az Európai Unió további bővítését a közép-európai új tagországok populista pártjainak hatalomra kerülése - írja a The Economist. A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap szerint Magyarországé az egyetlen olyan stabil kormány, amelyet a politika fő sodorvonalába tartozó pártok alkotnak, ugyanakkor valószínűleg ez az ország van a legriasztóbb gazdasági helyzetben.

Meglehetősen negatív képet fest az Európai Unióhoz két éve csatlakozott közép-európai országokról a The Economist legújabb száma.

A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap szerint míg a csatlakozás előtt a térség kormányai figyelemreméltó elkötelezettséggel törekedtek arra, hogy mindenben megfeleljenek a klubtagsági követelményeknek, addig mostanra sok tekintetben a térség stagnálni kezdett.

Pozitívum a gazdasági növekedés

A hetilap előnyösnek nevezi, hogy az új tagok gazdasága továbbra is erőteljesen növekszik, és ezzel az ütemmel egy nemzedéken belül felzárkóznak az uniós átlaghoz, ugyanakkor a volt kommunista országok közül ma csak Romániának van erősen reformpárti kormánya.

A The Economist szerint úgy tűnik, hogy mára a gyengeség vált szabállyá a térségben. Csehországban a múlt havi választási döntetlen után egyáltalán nincs kormány, Észtország, Lettország és Szlovénia koalíciói a további reformok helyett a hatalom felosztásával vannak elfoglalva. Szlovákiában és Lengyelországban ráadásul szélsőséges populista pártok kerültek hatalomra.

Magyarország: stabil kormány a legriasztóbb gazdasági helyzettel

A The Economist szerint a magyar az egyetlen olyan stabil kormány, amelyet a politika fő sodorvonalába tartozó pártok alkotnak, ugyanakkor valószínűleg ez az ország van a legriasztóbb gazdasági helyzetben.

A lap szerint ezek az országok olyan futók csoportjához hasonlítanak, akik tempósan haladnak ugyan, de cipőfűzőjük nincs bekötve. Ebben a helyzetben "balesetek várnak az egész térségre".

Hátráltathatják a további bővítést

Az elemzés szerint a nyolc új EU-tagországnak sok kérdésben nincs összetartó stratégiája (ilyen például az Oroszországhoz fűződő viszony, vagy az energiaellátási biztonság), és a rossz kormányzás, vagy a kormányzás hiánya miatt romolhat csatlakozási esélyük a schengeni térséghez, vagy az euróövezethez.

A The Economist úgy véli, hogy az új demokráciák ingatag és populista kormányok hátráltathatják az Európai Unió további bővítését. A Nyugat-Balkánon csak az EU-tagság kilátása veszi elejét az erőszak visszatérésének, hosszabb távon pedig ugyanez tartja a helyes úton Törökországot, Ukrajnát és Grúziát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Több ezer milliárdnyi közlekedési fejlesztést jelentett be a kormány a fejlesztéspolitikai kihívások közben

Több ezer milliárdnyi közlekedési fejlesztést jelentett be a kormány a fejlesztéspolitikai kihívások közben

Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×