Infostart.hu
eur:
358.99
usd:
314.18
bux:
140842.29
2026. július 8. szerda Ellák

Ízlelgessük az új rend kulcsszavát: energianacionalizmus

Bolíviában május 1-jén a hadsereg segítségével államosították a kőolaj- és földgázmezőket, Venezuelában az állam önkényesen átírta az olajcégek koncessziós szerződéseit, az ecuadori kormány pedig ötven százalékkal emeli a külföldi energiacégek adóját. Elemzők szerint új kifejezést kell megtanulnunk, az energianacionalizmust.

A nemzetközi energiaóriások az elmúlt évtizedekben több tízmilliárd dollárt fektettek be Dél-Amerika olajban és földgázban gazdag országaiban, még abban az időben, amikor a térségben többnyire konzervatív kormányok - helyenként pedig diktatúrák - uralkodtak.

Ezeket a befektetéseket már akkor is jó üzletnek tartották, amikor egy hordó kőolaj ára 15 dollár volt.

 

A hordónkénti olajár azóta 70 dollár fölé emelkedett, de a térség országai nem, hogy gazdagabbak lettek volna, inkább tovább szegényedtek.

Bolívia példája meglehetősen szemléletes: a külföldi cégek három és fél milliárd dollárt fektettek be, elsősorban az ország földgázkincsének kitermelésébe, és ez az összeg azóta többszörösen megtérült. Bolíviában az átlagjövedelem viszont ma alacsonyabb, mint huszonöt évvel ezelőtt.

A térségben valójában Hugo Chavez venezuelai elnök indította el az energianacionalizmust, amikor felemelte a külföldi energiacégek adóját, és gyakorlatilag az állami kőolajvállalat ellenőrzése alá helyezte a kitermelés egészét.

 

Az állami többletbevétel java részét a szegénység leküzdésére, illetve a szegényebb szomszédok megsegítésére fordítja.

Evo Morales - az egykori kokatermesztő, akit tavaly decemberben választottak elnökké Bolíviában - valójában lépéskényszerben volt, amikor államosította az energiaszektort.

 

A megelőző hétvégén ugyanis Chavez a havannai Castro-Chavez-Morales csúcson jelentette be, hogy országa komoly segítséget nyújt majd a kontinens legszegényebb országának, Bolíviának.

A külföldi cégek - közöttük a brazil Petrobras, a spanyol Repsol, a British Gas és a British Petroleum - már jelezték, hogy hajlandók tárgyalni a bolíviai kormánnyal az új szerződési feltételekről.

 

Ráadásul Washington - az olajcégek nyomása dacára - nem volt hajlandó elítélni a bolíviai államosítást. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter azt mondta, a Bush-kormányzat hajlandó együttműködni a térség akár jobb- akár baloldali kormányaival.

 

A nagy energiamultik a napokban közlik első negyedéves eredményeiket. A Shell profitja 6,1 milliárd dollár volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.

A csütörtöki Fidesz-tüntetésről is megszólalt Magyar Péter

Sikeres NATO-csúcson képviselhettem hazánkat Ankarában – fogalmazott a miniszterelnök esti Facebook-bejegyzésében. „Megismerkedtem az amerikai elnökkel, Donald Trumppal is, akivel a propaganda hazugságaival ellentétben kezet is fogtunk, sőt gratulált” – szögezte le.
Megszólalt Kármán András, kiderült, mekkora valójában a hiány - Azonnal reagál a forint

Megszólalt Kármán András, kiderült, mekkora valójában a hiány - Azonnal reagál a forint

Újra nő a feszültség az USA és Irán közt, a tankerhajók elkezdtek visszafordulni a Hormuzi-szorosnál, és a közel-keleti konfliktus élesedésének hírére a forint is gyengülésnek indult. Délelőtt Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy részéről érvényét vesztette az Iránnal kötött szándéknyilatkozat a háború lezárásáról, ami még mélyebbre lökte a hazai fizetőeszközt. A forintot emellett az is lefelé hajtja, hogy kiderült: a 2026-os költségvetési hiány a korábban tervezett 3,7 százalék helyett a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékát is elérte volna, ennek ismeretében a kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést, amellyel új hiánycélt határoz meg, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést és elkészíti a középtávú költségvetési tervet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×