A tavalyi utolsó negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya valamivel kedvezőbb lett a vártnál. A javuláshoz jelentősen hozzájárult a szolgáltatások egyenlege, ugyanakkor - a vártnak megfelelően - kicsit tovább romlott a jövedelmek egyenlege, ami azt mutatja, hogy Magyarország külső eladósodottsága miatt egyre nagyobb az ország finanszírozási terhe - mondta az InfoRádiónak Suppan Gergely.

A Takarékbank elemzője szerint látszódnak kedvező tendenciák a folyó fizetési mérleg alakulásában. Ilyen például az áruk egyenlege, itt azonban mindenképpen meg kell jegyezni, - tette hozzá Suppan Gergely - hogy jelentős tételeket még nem számoltak el elsősorban az import oldalon, ugyanis az EU-csatlakozás óta jelentős bizonytalanság van az import elszámolásával kapcsolatban.

Erre egyébként már a KSH is többször felhívta a figyelmet, és így az MNB megpróbál alternatív becslésekhez is nyúlni - jegyezte meg az elemző.

Valójában nagyobb a hiány?

"Így összességében a tavalyra kimutatott 6,4 milliárd eurós hiány mellett még van egy 2,2 milliárd eurós fel nem osztott tétel. Gyakorlatilag tehát ennyivel nő még a teljes hiány, ami így megközelíti a GDP 9 százalékát" - mutatott rá Suppan Gergely, aki szerint a GDP 9 százalékát kitevő folyó fizetési mérleghiány mindenképpen kirívóan magasnak tekinthető.

"Ezzel gyakorlatilag a világ első 4 vagy 5 öt országa közé tartozunk. A GDP arányában magasabb hiány mindösszesen 2-3 országban található, így például Izlandon, ahol tavaly 16 százalékot meghaladó hiány volt, vagy Új-Zélandon, ahol szintén bőven 10 százalék feletti hiánnyal kalkuláltak" - mondta a Takarékbank elemzője.

Suppan Gergely szerint egy ilyen magas hiány gyakorlatilag azt jelenti, hogy kívülről kell finanszírozni az ország gazdaságának teljesítményét. Ennek egy részét tudja ugyan finanszírozni a működő tőke beáramlása, a másik oldalról azonban mindenképpen az ország külső eladósodásához vezet.