Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
333.99
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos

Európa repülőterein nőtt az utasforgalom

Tavaly egy átlagos napon 2 millióan fordultak meg Európa különböző repülőterein, az idén nyáron napi 2,5 milliós utasforgalom várható - tette közzé kedden az európai polgári légi közlekedés irányításáért felelős Eurocontrol. Tavaly összesen 700 millióan keltek útra Európai repülőterekről.

A forgalom növekedéséből szinte valamennyi légitársaság profitálhatott: rekord forgalomról számolt be egyebek mellett a Lufthansa - 51,3 millióan utaztak a német légitársasággal tavaly -, a SAS skandináv légitársaság, az Air Berlin, a svájci Swiss, vagy az ír Ryanair, amely decemberben ismét több utast szállított, mint hatalmas brit versenytárs, a British Airways. Erre tavaly augusztusban már volt példa.

A brit légitársaság egyszersmind azt is bejelentette, hogy a diszkont légitársaságok támasztotta verseny éleződése miatt átszervezi regionális üzletágát, s csökkenti a jegyek árát bizonyos útvonalakon: a csökkenés mértéke elérheti a 40 százalékot, így egy egyirányú jegy 25 fontsterlingnél indulhat Nagy-Britannián belül. A regionális járatokon, illetve a rövid távú európai útvonalakon nem lesz business osztály, az ételért-italért fizetni kell, kivéve a Heathrow, Gatwick és London City repülőtérről induló járatokat.

Ez azt jelenti, hogy a BA gyakorlatilag újraindítja a "fapados" járatokat, amit 2001-ben szüntetett meg, amikor eladta 1998-ban alapított olcsó jegyű légitársaságát, a Go céget.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×