Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
333.99
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos

Alig nőtt tavaly a Gazprom kitermelése

A Gazprom földgázkitermelése 547,25 milliárd köbméterre növekedett tavaly a 2004. évi 544,42 milliárd köbméteres kitermelést követően.

Az orosz energiaügyi minisztérium kedden közzétett adatai szerint a világ vezető gázipari vállalata, az európai földgázellátás mintegy ötödét biztosító Gazprom a múlt év utolsó hónapjában jelentős, 1,7 milliárd köbméteres termelésnövelést ért el.

A minisztérium adataiból kitűnik, hogy a gázkitermelés terén a többi orosz vállalkozás együtt sem termelt ki tavaly 100 milliárd köbmétert, hiszen a teljes orosz gáztermelés 640,63 milliárd köbméter lett a tavaly előtti 633,95 milliárd után.

A Gazprom saját statisztikája szerint az orosz földgáztermelés 2003-ban 616,5 milliárd köbméter volt, ebből 540,2 milliárdot a cég termelt. Terve szerint 2010-ben 560 milliárd, 2020-ban 580-590 milliárd, 2030-ban 610-630 milliárd köbméter lesz a termelése.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×