Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
333.99
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos

A BorsodChem megvette a lengyel Petrochemiát

A BorsodChem 100 százalékos tulajdonába került a lengyelországi Petrochemia-Blachownia S.A., miután a lengyel versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót.

A BorsodChem (BC) kedden a BÉT honlapján közölte, hogy a múlt év október 6-án az eladó Ciech S.A.-val aláírt szerződés alapján a lengyel vegyipari cég részvényeit január 10-én átruházták a magyar vegyipari társaságra.

A vételárat nem közölték. A BorsodChem vezérigazgatója, Kovács F. László tavaly októberben az aláírás alkalmával tartott sajtótájékoztatón üzleti titokra hivatkozva nem kívánta elárulni mennyit fizettek a 25 millió lengyel zloty alaptőkéjű cégért.

A Petrochemia-Blachownia a BorsodChem két fő termékének, a TDI-nek és az MDI-nek az alapanyagát is gyártja.

A lengyel cég a BorsodChem szükségleteinek nagy részét biztosítja az MDI alapanyagából, a benzolból és a TDI alapanyagát jelentő toluol mennyiségének pedig egyharmadát adja. A Petrochemia-Blachowniában a már megkezdett kapacitásbővítés összességében mintegy kétmilliárd forint értékű beruházást jelent.

A Petrochemia-Blachownia éves árbevétele 75 millió euró és a cég 200 főt foglalkoztat.

A Petrochemia-Blachownia évi 12 ezer tonna bioetanolt is előállít, aminek egyre nagyobb szerepe van az Európai Unióban. A BorsodChem azt reméli, hogy Magyarországon is támogatást kap a bioetanol gyártás, és akkor a lengyelországi cégben lévő technológiát Magyarországra hozzák.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×