Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
fishing in the lake
Nyitókép: Getty Images

Hová tűntek a horgászok százezrei?

Pár évvel ezelőtt még jóval többen érdeklődtek a kedvelt szabadidős tevékenység iránt, mostanra viszont több mint kétszázezerrel esett vissza az eladott horgászjegyek száma.

A Covid-19 időszakában a horgászat iránti érdeklődés robbanásszerűen nőtt Magyarországon, a horgászok száma jelentősen emelkedett, azonban az elmúlt években csökkenés tapasztalható – mondta Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektornak.

A vezérigazgató elmondta, az állami horgászjegyek száma a pandémia idején mintegy 750 ezer volt, míg tavaly már csak 540 ezer jegyet váltottak ki.

Azonban nem csak az érdeklődés visszaesése állhat a visszaesés hátterében, hanem környezeti tényezők is. A tartós aszály következtében ugyanis több kisebb horgásztó és csatorna kiszáradt, és a halpusztulások sem voltak ritkák.

Lévai Ferenc hangsúlyozta: „Sajnos kisebb horgászterületek, kisebb horgászvizek, csatornák, horgászható területek szó szerint kiszáradtak és eltűntek. Tehát valamelyest csökkent a horgászható területek száma is.”

Egyre nagyobb kihívást jelent a horgászható vízfelületek fenntartása aq kisebb horgászegyesületek számára. Bár a horgászlétszám csökkent, az árak alakulása nem tekinthető fő oknak. Lévai Ferenc elmondta, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) kezdeményezésére az állami jegyek és területi engedélyek árai idén gyakorlatilag változatlanok maradtak. A kisebb egyesületek esetében maximum 10 százalékos áremelkedés fordulhat elő, ami érdemi hatással nincs a látogatottságra.

A magyar horgászsportot gyakran az elöregedő tagság jellemzi, azonban a valóság ennél sokkal dinamikusabb. A horgászvizeken egyre több fiatal és női horgászt lehet látni, ami a MOHOSZ ifjúsági programjainak és a szakmai egyesületek aktivitásának köszönhető – írja a szakportál.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×