Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Nyitókép: Pexels.com

Eurostat: tovább nőtt az európaiak várható átlagos élettartama, több magyar régiót külön említenek

2024-ben a születéskor várható élettartam a Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb az uniós tagállamok közül, 85,7 évvel, míg Magyarországon átlagosan 76,8 év volt. Utóbbi adat 0,1 évvel több, mint az előző évben.

Az előző évhez képest 0,1 évvel nőtt, ezzel 81,5 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2024-ben – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtized során ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, és 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent.

2024-ben a születéskor várható élettartam a Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 85,7 évvel.

A madridi régiót az olaszországi Trento és a szintén olaszországi Bolzano környéki régió, valamint Stockholm, illetve a svéd fővárosi régió követte (mindhárom 85 év).

Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban (73,9 év-75,4 év), a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban (74,5 év), valamint az észak-magyarországi régióban (75,1 év) jegyezték fel.

2024-ben a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon átlagosan 76,8 év volt, 0,1 évvel több, mint az előző évben,

és 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. A jelentés hét magyarországi régió és Budapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel.

Az Eurostat szerint ez az adat 2024-ben a nyugat-dunántúli régióban 77,4 év volt, nem változott a 2023-as adatokhoz képest. A Pest vármegyei régióban a 2023-as 77,4 évről 77,5 évre emelkedett. A közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam a 2023-as 76,7 évről 77 évre emelkedett. A dél-dunántúli régióban a születéskor várható élettartam 2024-ben az előző év adataival megegyezően 76,7 év volt.

A dél-alföldi régióban az adat a 2023-as 75,7 évről 76,4 évre emelkedett. Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,5 évre emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2023-as 74,7-ről 75 évre emelkedett, míg

Budapesten az előző éves adat nem változott: 2024-ben is 78,9 volt a város lakosságágának születéskor várható élettartama.

Az Eurostat jelentése szerint az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2024-ben az előző éves 84 évről 84,1 évre emelkedett. A férfiak esetében ez az adat – az előző éves 78,9 évhez képest – 78,9 év volt 2024-ben. Megjegyezték: amíg 2024-ben az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,2 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az egyes országok között eltérések voltak. A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 9,8 évvel élnek tovább, mint a férfiak. A második Litvánia, ahol ez a különbség 8,6 év, majd Észtország következik, ahol 8,4 év. A legkisebb különbség Hollandiában (2,8 év), majd Svédországban (3,1 év) és Írországban (3,4 év) volt.

Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 2024-ben 79,9 volt (egyéves viszonylatban nem változott), a férfiaké azonban a 2023-as 73,4 évről a vizsgált évben 73,7 évre emelkedett – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Címlapról ajánljuk
A hulladék geopolitikája – már a kidobott akkumulátorért is verseny indul

A hulladék geopolitikája – már a kidobott akkumulátorért is verseny indul

Egy elhasznált akkumulátor első pillantásra hulladék. Valójában azonban lítiumot, nikkelt, kobaltot és más értékes anyagokat tartalmazó potenciális nyersanyagforrás. Washington most ezt a másodlagos nyersanyagforrást is nemzetbiztonsági logikába emeli, miközben Európában néhány éven belül már magáért a feldolgozható hulladékért is kiéleződhet a verseny.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tisza-kormány: áll a bál a Vagyonvédelmi Hivatal körül, sorjáznak a feljentések és a személycserék

Tisza-kormány: áll a bál a Vagyonvédelmi Hivatal körül, sorjáznak a feljentések és a személycserék

Az új kormány első száz napjának végére még jobban felpörgött a magyar belpolitika: az Országgyűlés megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé, ami ellen komoly ellenállás mutatkozik a közvéleményben. Eközben a felsőoktatási alapítványok kuratóriumainak 98 százalékát lecserélték, és megkezdődött az MCC oktatási feladatainak átvétele. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezettnél két héttel korábban elkészült a paksi fenékküszöb első üteme, amely nélkül két turbina is leállt volna az atomerőműben. Vitézy Dávid közlekedési miniszter feljelentést tett az M6-os autópálya korábbi üzemeltetési szerződése miatt, a kormány pedig új érdekegyeztetési rendszert ígért a szakszervezeteknek és munkáltatóknak. A miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon Janez Jansa szlovén kormányfővel tárgyal. Belpolitikai hírfolyamunk vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×