A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolja, de egyáltalán nem mindegy, hogyan isszuk: feketén, tejjel, cukorral, esetleg szűrve. Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa az InfoRádióban azt mondta, a közhiedelemben terjengő téves elképzelések sokszor torzítják a tudományos evidenciákat. Mint fogalmazott, nem megkérdőjelezhető, hogy a kávészemben megtalálható növényi vegyületek olyan hatóanyagok, amelyeknek egészségvédő szerepük is lehet. Hozzátette: nem lehet az ételekről, élelmiszerekről – így például a kávéról – egyértelműen kijelenteni, hogy például elmulasztják a daganatot, mert ez nem történhet meg, azt viszont tudományos vizsgálatok is bebizonyították, hogy azok körében, akik rendszeresen fogyasztanak kávét, egyes daganatos betegségek előfordulási rizikója alacsonyabb.

A kávénak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is bizonyítottan van szerepe, mint ahogy a kognitív funkciókra és a mentális egészségünkre is jótékonyan hat.

Szabó Adrienn kiemelte: nemcsak a kávébabban lévő vegyületek, hanem a koffein is kiválthat ilyen pozitív hatásokat. Cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a koffein csak káros lehet. Azt megerősítette, hogy a koffein lebontása egyénenként nagyon eltérő lehet, ezért a mennyiségre kell nagyon odafigyelni, vagyis nem szabad túlzásba vinni a kávéfogyasztást.

A Semmelweis Egyetem dietetikusa figyelmeztetett: ha valakinek a szervezete drasztikusan reagál a koffeinre, akkor bizonyos mennyiségű kávé megivása után olyan idegrendszeri panaszok alakulhatnak ki nála, mint például a remegés vagy az idegesség. Az ilyen tünetek miatt Szabó Adrienn azt tanácsolja, hogy a kezdő fogyasztók mértékkel igyanak kávét, és figyeljék meg, milyen reakciót vált ki náluk.

Akiknek a szervezete érzékenyebb a koffeinre, fogyaszthatnak koffeinmentes kávét, amit egyszerű módon, vizes áztatással állítanak elő, vagyis nem vegyszerekkel vonják ki belőle a koffeint a legtöbb esetben, hiszen a koffein egy vízoldékony vegyület.

Fontos befolyásoló tényező az is, hogy milyenre pörkölik a kávészemeket. Pörkölés során természetesen sok függ a hőmérséklettől és az időtartamtól, de a baristák szerint

arra kell a leginkább odafigyelni, hogy az első roppanásos hangig végezzük, mert addig nem keletkeznek olyan káros anyagcseretermékek, amiknek már karcinogén (rákkeltő) hatása lehet.

Szabó Adrienn megjegyezte: még ha jó sötétre is van pörkölve a kávé, annyira sok bioaktív, jótékony hatású anyag van benne, hogy a pörkölés miatt keletkező káros anyagokat is tudja kompenzálni. Mint mondta, a jobb kávézókban, vendéglátóipari egységekben külön rákérdeznek arra, hogy sötét vagy világos pörkölésű kávét kér a vendég. „Az alacsonyabb hőmérsékleten, kevesebb ideig hőkezelt pörkölt kávéban az antioxidánsok mennyisége még akár nőhet is, ami azt jelenti, hogy fokozható az egészségvédő hatása, viszont egy ponton túl ez már nem fokozható” – magyarázta a dietetikus.

Viszonyításképpen elmondta: amíg megpirítunk egy sárgarépát, amitől az enyhén barna lesz, vagy egy kenyeret halvány barnára pirítunk a kenyérpirítóban, attól még nem beszélhetünk káros folyamatokról, viszont ha már a sötétbarna, fekete szín válik dominánssá, akkor jóval nagyobb a kockázat arra, hogy valamilyen kedvezőtlen hatás érvényesül. Ennek megfelelően Szabó Adrienn

a rendszeres kávéfogyasztóknak azt javasolja, hogy inkább világosabb pörkölésű kávét igyanak.

Kiemelte, hogy a baristák többsége is azt szokta hangoztatni, hogy a világosabbra pörkölt kávé jobb minőségű kávészemeket „takarhat”.

A tej és a cukor túlzásba vitt adagolása okozza a fő problémát

A Semmelweis Egyetem dietetikusa hangsúlyozta: a klinikai vizsgálatok a fekete kávé esetében mutatták ki az egészségmegőrző hatást. Ha pedig az italhoz különböző tej- és krémporokat, cukrot, növényi italt vagy bármilyen egyéb kávéfehérítőt teszünk hozzá, annak a hatásait már más kategóriában kell megvizsgálni, ugyanis a felsoroltak teljesen más nyersanyagok különféle összetevőkkel. Magának a kávénak a jótékony hatásait azoknál érdemes megfigyelni, akik például megisznak naponta három presszót vagy két deciliter filterkávét. Ha viszont valaki elfogyaszt egy nap háromszor két deciliter kávét tejjel, cukorral, mézzel, édesítőszerrel vagy adalékanyagokkal teli bármilyen tejhelyettesítővel, az ő esetében már azzal kell kalkulálni, hogy megiszik naponta fél liter zsíros tehéntejnek megfelelő mennyiséget és ennek a telített zsírtartalmát nézve nem túl kedvező élettani hatásai lesznek a szervezetre.

Szabó Adrienn kiemelte: a kávéfogyasztás egészségvédő hatásai nem a cukorral vagy zsíros tehéntejjel ivott italra igazak, és ebben az esetben valóban nem egészséges, ha naponta három-négy ilyen kávét megiszunk. „Ha valaki életmódot akar váltani, szereti a kávét, és nem okoz neki álmatlanságot, akkor semmiképpen sem a kávé legyen az első dolog, amit elhagy az étrendjéből” – tette hozzá a dietetikus.