A széles körben elterjedt divatdiéta, a ketogén étrend eredetileg orvosi kezelési lehetőségként indult: körülbelül egy évszázaddal ezelőtt kezdték el alkalmazni epilepsziában szenvedő emberek terápiájában.

A klasszikus ketodiéta magas zsírtartalmú – a kalóriák mintegy 90 százaléka zsírból származik, ami közel kétszerese egy tipikus amerikai étrend zsírtartalmának. Emberi vizsgálatok kimutatták, hogy a ketodiéta elősegítheti a fogyást túlsúlyos felnőtteknél, de a hosszú távú, népességszintű hatások kevésbé ismertek - olvasható az Egészségügyi szakirodalmi tallózó nevű Facebook-oldalon.

A Dr. Dobson Szabolcs. címzetes egyetemi docens éltal szerkesztett oldalon azt írják a Science Advances című szaklapra hivatkozva, hogy a kutatók nagyjából nyolc hónapon keresztül tartottak egereket négy különböző étrenden, majd figyelemmel kísérték egészségi állapotukat. Az állatok étrendje emberi időszámítás szerint több évtizednek megfelelő időszakot fedett le.

A kutatás megerősítette azt a korábbi feltételezést, hogy az ultranagy zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrend segítheti a testtömeg csökkentését, mivel a ketogén diétát követő egerek testsúlya alacsonyabb volt, mint a nyugati típusú étrenden tartottaké, bár az alacsony zsírtartalmú diétán lévő állatok testsúlya volt a legalacsonyabb.

A tanulmány azonban figyelmeztető jeleket is azonosított:

• Szív- és érrendszeri kockázat: A ketogén diétát követő egerek vérében túl sok zsír volt, ami a szív- és érrendszeri betegségek jellemző mutatója.
• Májkárosodás: A hím egerek mája zsírosodott, és laboratóriumi vizsgálatok jelezték a szervek nem megfelelő működését.
• Glükóz intolerancia: A legjelentősebb aggály a vércukorszint rosszabb szabályozása volt. A ketogén diétán lévő egerek inzulintermelő sejtjei nehezen tudták felszabadítani a hormont, ami glükóz intoleranciára utal.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a megfigyelt hatások nem garantáltan vihetők át az emberekre, de a megállapítások indokolják az óvatosságot a ketogén diéta hosszú távú alkalmazásával kapcsolatban.