A fiatalok átlagos képernyőideje naponta 4 és fél óra, amelyet a kísérletben résztvevők másfél órára tudtak csökkenteni. 33 napig tartott a program, amelynek több mint 115 önkéntes fiatalja annak elején és végén is ugyanazt a tesztet töltötte ki.

„Azok, akik böjtöltek, több mint tízszázalékos javulást mutattak a figyelmi funkciókban, a figyelmi pontosságban, a téri vizuális figyelemben, valamint a motoros területeken egyaránt, lásd például másolási feladatok” – ismertette az InfoRádióban az MCC Tanuláskutató Intézet kutatásvezetője. „A tíz százalék óriási különbség, igazából ilyen jó eredményeket nagyon kevés ország tud prezentálni” – emelte ki Hal Melinda, hozzátéve: a kutatásban részt vevők a figyelem területén megmutatták, hogy úgy tud valaki igazán versenyképes lenni, ha visszaszorítja, akár jelentősen csökkenti a digitális térben töltött időt.

A képernyő előtt töltött idő helyett „előtérbe kerültek a személyes kapcsolatok, a közös unatkozás a nappaliban családként, van, aki újra festeni, rajzolni kezdett, esetleg homokozott, bújócskázott a kisebb testvéreivel” – sorolta a kutató. „Ezek mind olyan nagyon jól hangzó dolgok, amelyeket eddig a képernyő igazából háttérbe szorított” – mondta.

Az érzelmi funkciókban is óriási változásokat tapasztaltak a szakemberek. Csökkent például a motiválatlanság, a ridegség, az érzéketlenség, ráadásul tudományosan is releváns módon, az úgynevezett statisztikai szignifikancia alapján. Vagyis egymás felé jobban odafordulók lettek a fiatalok, és sokat fejlődött az érzelmekkel kapcsolatos tudatosság vagy belátás a 33 nap alatt.

A kutatáshoz a főszervezők, vagyis a Szent István Intézet, a Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága és az MCC Tanuláskutató Intézete mellett a Bajai Szent Rókus Kórház és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nyújtott segítséget.