Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját, a szavazás célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész szakemberek és a szélesebb nagyközönség számára egyaránt. 2024-ben a címet a szavazatok alapján az európai vagy közönséges bükk, a Fagus sylvatica nyerte.
Idén október 29-től november 20-ig lehet szavazni az Év fája tematikus honlapon a jelöltekre, ahol figyelemmel kísérhető a szavazás állása is.
A kecskefűz (Salix caprea) fatermetű egyedei ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették. "Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él, az Alföldön kimondottan ritka. A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja. A füzekhez igen sok olyan rovarfaj kötődik, ami nem él meg más növényeken, ezért nagyon fontos szerepe van az életközösségekben" - ismertették.
A korai juhar (Acer platanoides) a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét; alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli, természetszerű állományokba. Számos fajtáját alkalmazzák a kertészek.
A rezgő nyár (Populus tremula) hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újra erdősülésében. A rezgő nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán elkezdenek "rezegni", innen a szólás "reszket, mint a nyárfalevél". "Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét, számos faj kötődik hozzá" - írták a közleményben.
(A nyitókép illusztráció.)
