A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a MOHU már január elseje után elkezdte a visszaváltó automaták telepítését, azonban a gyártók lobbiztak a féléves csúszásért. Pethő Zsolt elmondta: Magyarországon szokatlanul hosszú volt a felkészülési idő, de ez azt jelenti, hogy megfelelő idejük volt a gyártóknak felkészülni a július elsejei indulásra.

Hozzátette: több európai ország bevezette a visszaváltási rendszert, amellyel az egyszer használatos italos palackoknál 90 százaléknál magasabb visszagyűjtési arányt lehet elérni. Áder János jelezte: lesz egy átmeneti időszak, hiszen a július elseje előtt beszerzett termékek miatt egy ideig egyszerre lesz a polcokon visszaváltható és nem visszaváltható fajta ugyanazokból a termékekből. Pethő Zsolt tájékoztatása szerint

július elsejétől háromezer REpont automata fog működni,

többnyire a legnagyobb boltokban, valamint ezer kisebb boltban vagy büfében lesz lehetőség kézi visszaváltással leadni a flakonokat. Így több mint négyezer helyen tudják fogadni a visszaváltható termékeket. A raktárból még kerülhet ki régebbi csomagolású palack, de várhatóan szeptember–októbertől az egyszerhasználatos üvegek közül csak az 50 forintos logóval ellátottak lesznek a polcokon – vetítette előre.

Az egykori köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbiakkal ellentétben már nem szabad laposra taposni a palackokat, hanem azokat épen kell elhelyezni az automatákban. Pethő Zsolt tájékoztatása szerint az alumínium és az üveg termékek száz százalékban többször is újrahasznosíthatók, de a PET-palackoknál ez csak négy-öt alkalom, és a technológia is bonyolultabb, mint az üvegnél vagy az alumíniumnál.

Áder János hangsúlyozta: a MOHU célja, hogy tízéves intervallumban az eddigi 32-ről 65 százalékra nőjön az újrafeldolgozott termékek aránya, a lerakás pedig 51-ről 10 százalékra csökkenjen. Erről Pethő Zsolt kifejtette:

már az elmúlt egy évben két százalékponttal tudták növelni az újrahasznostási arányt, és már kevesebb, mint a hulladék felét rakják le.

Intézkedéseik között említette, hogy bár a szelektív vegyes hulladékot még zsákban gyűjtik több mint egymillió háztartásban, mindenki kap majd a zsák helyett kukát, mert a nyugat-európai tapasztalatok alapján ez növeli a hatékonyságot. Az elmúlt tizenöt évinél jobb begyűjtési arányt értek el a roncsautóknál, továbbá a növényvédőszerek műanyag csomagolását már csaknem 80 százalékban visszagyűjtik - ismertette.

A vezérigazgató arról is beszélt: a következő tíz évben 185-300 milliárd forintot fektetnek majd be a szelektív hulladékgyűjtés erősítésébe, és 80 hulladékudvart is létrehoznak. Az elsőt már megnyitották Esztergomban. Ezekben majd a szelektíven gyűjtött hulladék mellett például használt sütőolajat, fáradtolajat, maradék festéket, vegyszert, permetszert, elektronikai hulladékot, elemet, mobiltelefont is le lehet adni - tette hozzá.

A műsorban felhívták a figyelmet arra is, hogy lesznek olyan termékek - például a befőttes üvegek - amelyek továbbra is csak a szelektív gyűjtőkön helyezhetők el. Az átmeneti, néhány hónapos időszakban ügyelni kell továbbá a palackokon szereplő logókra, hiszen azok mutatják meg, hogy visszaváltható-e a termék.

Pethő Zsolt közölte: partnereiket arra kérték, hogy az automaták mellett olyan konténereket is helyezzenek el, ahová be lehet dobni a nem visszaváltható üvegeket és flakonokat is.

A vezérigazgató arról is beszélt: az elmúlt időszakban már több mint hatmillió palackot váltottak vissza, most napi 400 ezer visszaváltásnál tartanak, és ez hamarosan napi milliós nagyságrendre fog emelkedni.

A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke az adás elején szóba hozta a szervezet, a MOHU és a PontVelem Nonprofit Kft. által középiskolásoknak meghirdetett, Elő a telóval! elnevezésű akcióját, amelyben több mint 38 tonna használt elemet és több mint hatezer használt mobiltelefont gyűjtöttek össze.

Áder János megjegyezte: az akció részeként a TikTok-on közzétett 16 kisfilm átlagos nézettsége legalább 700 ezres volt, a Facebookon pedig mintegy másfél millió felhasználót értek el. Pethő Zsolt a szelektív hulladékgyűjtésre nevelés fontosságáról szólva örömét fejezte ki, hogy a korábbi évekhez képest 30 százalékkal nőtt a csatlakozó iskolák száma, és több diák is vett részt, mint korábban.