A felmérést végző konzorcium közleménye szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága negyedéves előadó ülést tartott április 3-án, amelyen kiemelt figyelmet szenteltek a kommunális szennyvizeken keresztül kibocsátott mikroműanyagok legújabb kutatási eredményeinek.

Ennek keretében mutatták be a RISK-MP projektkonzorcium - az Eurofins Analytical Services Hungary Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Pannon Egyetem - munkatársai első eredményeiket, amelyeket több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során gyűjtöttek össze.

"A bemutatott eredmények alapján megállapítható, hogy

a szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el igen nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy rendeltetésszerűen nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására.

A szennyvíztisztítás során zajló folyamatok eredményeként a tisztított vízzel a beérkező mikroműanyagoknak mindössze 0,1-3 százaléka kerül a befogadó felszíni vizekbe" - írták.

A közlemény szerint a tisztítandó szennyvízzel beérkező mikroműanyagok egy részét a rácsszűrés során keletkező rácsszeméttel a mechanikai tisztítási fokozatban eltávolítják, a homok- és zsírfogóból kikerülő hulladékáramokkal azonban jelentős része kerül a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapba, amelynek későbbi hasznosítása során fontos ezt figyelembe venni.

A vizsgálatok alapján a szennyvíziszapban közel 80 részecske volt kimérhető egy gramm szárazanyagban. "Számításba véve a Magyarországon évente keletkező közel 170 000 tonna szennyvíziszapot,

ez mintegy 13 000 milliárd részecskét jelent, ami tömegre vetítve 1320 tonna mikroműanyag.

A leggyakrabban kimutatott mikroműanyag-típusok a szennyvíziszapban a poliészter (például PET), polietilén és polipropilén voltak" - részletezték a közleményben.

Felhívták a figyelmet rá, hogy a tisztított szennyvízzel és a szennyvíziszappal a környezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségét elsődlegesen a szennyvíz keletkezési helyén lehet csökkenteni, vagyis minél kevesebb mikroműanyag kerül a háztartásokban keletkező szennyvízbe, annál kevesebb jut vissza a természetbe.

Ezért a szakemberek kiemelten fontosnak tartják a lakosság hozzájárulását a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez. Ennek módja lehet többek között

• a mikroműanyagot tartalmazó kozmetikumok, törlőkendők és tisztítószerek használatának mellőzése,
• mosógépekre szerelhető szűrők alkalmazása a mosás során keletkező mikroműanyag szálacskák eltávolítása érdekében, valamint
• nem műanyag háztartási eszközök használata, amikor csak lehetséges.

Kitértek arra is, hogy az európai közösségi szabályozásban már megjelentek az első rendeletek a mikroműanyag összetevők kivonásáról és további jogszabályok vannak előkészületben a környezet védelme érdekében.

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00239 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Piacvezérelt Kutatás-fejlesztési és Innovációs Projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.