Joe Engel, a Bell Lab mérnöke fogadta a történelmi hívást: vezetékes telefonon hívta őt irodájában Cooper, hogy tájékoztassa, egy valóban hordozható mobiltelefonról keresi őt. A New York-i hatodik sugárút egyik szállodája előtt, riporterek gyűrűjében állva tárcsázta őt vetélytársa, a következő évtizedekben pedig jóval többre lett képes a készülék, mint hívások kezdeményezésére és fogadására - írja a BBC.

A szöveges üzenetek és képek, majd végül emojik útján történő kommunikáció is a mobiltelefónia egy-egy mérföldköve volt, de ennél jóval többre is képesek vagyunk ma már a bumfordiból kecsessé és könnyűvé vált mobiltelefonoknak köszönhetően.

Drága volt, nagy és keveset tudott

Ötven évvel az első hívás indítása után az okostelefonok multifunkcionális tárgyként képzik mindennapjaink részét. Cooper prototípus-készüléke bézs színű volt, mérete egy tégláénak felelt meg és antennával is rendelkezett. Az első hívás történelmi volt, de még tíz évbe telt, mire a mobiltelefonok tényleg megjelenhettek a mindennapokban. Sok szabályozási kérdést kellett előbb tisztázni, végül azonban megkezdődhetett a mobiltelefonok érája.

Az első mobiltelefonok nemcsak nagyok, hanem drágák is voltak:

Leslie Haddon, a londoni School of Economics egyik oktatója a nyolcvanas évek végén vásárolt Motorola készüléket potom 500 dollárért - közel 80 ezer forintért.

"Nem értem körbe az ujjammal. Már nem tégla nagyságú volt, hanem féltégla, de a zsebedbe nemigen fért bele" - emlékezik vissza. Ekkoriban egy mobiltelefon semmivel sem tudott még többet, mint egy vezetékes készülék, csak a zsinór hiányzott róla.

Ennyi mindenre jó ma egy okostelefon

A kezdetek után rohamos fejlődésnek indult a technológia. 2006-ban a Nokia N95 már képes volt rádiót fogni, kijelzője színes volt, videokamerával is rendelkezett és sztereóban szólalt meg. Akkor ez volt a csúcsmodell. Hamarosan megjelent az első iPhone is - mindkét készülék számos technológiát sűrített, és ahogy az idő telt, a mobiltelefonok egyre kisebbek és egyre többfunkciósok lettek.

Ma már internetezünk telefonunkon, amely iránytűként, zseblámpaként és sebességmérőként is szolgál, de útba is igazít, ha arra van szükségünk. Itt azonban még mindig nem állt meg a fejlődés. Ma egy okostelefon banki szolgáltatásokat nyújt, ez a zenelejátszónk és a házimozink, de személyi asszisztensünk is egyben.

Ujjlenyomatot olvas, testhőmérsékletet is érzékelhet

és az internet is egyre gyorsabb rajta. A pandémia idején a Bluetooth-technológiával működő szoftverek képessé tették telefonjainkat arra is, hogy jelezzék, ha korábban olyan személy közelében jártunk, akiről azóta kiderült, hogy fertőzött Coviddal.

A videohívások a családi beszélgetések mellett a telemedicina eszközeivé is váltak, de olyan úttörő kezdeményezésekhez is segédkezet nyújtanak a mobilok, mint a brit startup, a Novoic beszédelemző szoftvere, amely rögzített telefonbeszélgetésekből szűri ki az Alzheimer-kór korai jeleit. A látássérültek orientációjában és közlekedésében is értékes segítséget nyújtanak a készülékek - egyedül az iskolákban nem köszöntik talán ezeket örömmel, mivel elvonják a figyelmet a tanulásról és néha csalás eszközei is lehetnek. Van bennük ugyanakkor potenciál arra is, hogy segítsék a tanulást olyan alkalmazások segítségével, mint a Duolingo.

Előnye mellett veszélye is van

Alig van életünknek olyan területe, amelyre ne szüremkedett volna be az okostelefon. Ha kirándulunk, akkor is van olyan alkalmazás, mely segít egy növény vagy akár egy gombafaj azonosításában, a mezőgazdaságban dolgozók akár öntözőrendszereiket is irányíthatják a készülékkel, mely az okosotthonok menedzsmentjében, vagy épp egy otthon berendezésében is hasznos eszköz.

A sok előny mellett hátrányai is vannak ezeknek a készülékeknek.

A telefonfüggőség a jelen reális veszélye, arról pedig, hogy a gyerekek mentális egészségére milyen hatásokat gyakorolhat

a korán megkezdett, intenzív használatuk, még sokat kell tanulnunk. Az ugyanakkor biztos, hogy ahogyan fejlődnek, úgy nyújtanak egyre több lehetőséget is számunkra.