A kampány számos európai ország civil szerveződése, köztük a Levegő Munkacsoport közös kezdeményezése, amellyel azt kívánják elérni, hogy 2030-ban az európai városokban a közlekedés már ne szennyezze a levegőt.

Az elemzésben megállapították, hogy Madridban az alacsony kibocsátású övezetben (ahová csakis korszerű autókkal lehet behajtani) a 2018-as karácsonyi időszakban 8,6 százalékkal nőttek az üzletek bevételei, míg a város egészében csak 3,3 százalékkal.

Hozzátették, hogy miután Londonban a főutcákon és a városközpontokban gyalogos és kerékpáros fejlesztéseket hajtottak végre, a bezárt üzletek aránya 17 százalékkal kisebb lett, mint a szomszédos negyedekben, ahol nem történtek ilyen fejlesztések. A londoni bevásárlónegyedekben a gyalogosan érkező vásárlók havi szinten 4,3 százalékkal több pénzt költenek, mint az autósok.

Bernben az autós parkolóhelyek kerékpáros parkolóvá alakítása azt eredményezte, hogy a vásárlók bolti négyzetméterenként 13 százalékkal többet költöttek, mint korábban.

Az elemzésből az is kiderült, hogy

Berlinben, ahol az elmúlt időszakban komoly intézkedéseket hoztak a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztésére, a gyalogos, kerékpáros és a tömegközlekedést használó vásárlók költik el az összes vásárlási kiadás 91 százalékát.

A nemzetközi felmérés legfontosabb általános eredményei, hogy a végrehajtott intézkedések általában pozitív hatással voltak a kiskereskedelmi szektorban, a sétálóutcák és a kerékpársávok növelik a kiskereskedelmi eladást, és csökkent az üres vagy elhagyott kiskereskedelmi boltok száma az alternatív közlekedési lehetőségek fejlesztésével és növelésével.

A tanulmány több magyarázatot is talált a fenti jelenségekre. Az egyik, hogy a gépkocsi használata kevésbé fontos szerepet játszik a vásárlók körében, mint azt a bolti tulajdonosok hajlamosak gondolni. A másik, hogy a gépkocsival érkező vásárlók számának csökkenését többszörösen kompenzálja a gyalog, kerékpárral és közösségi közlekedéssel érkező fogyasztók száma, mivel sokkal többen vannak, és gyakrabban látogatják meg a helyi boltokat.

Mindebből a tanulmány készítői szerint nyilvánvaló, hogy az alacsony kibocsátású övezetek és az alacsony forgalmú zónák több értelemben is nyertes megoldást kínálnak: a tiszta levegő, a klímavédelem és a helyi gazdasági forgalom területén.

Az elemzés végkövetkeztetése szerint minden városvezetőnek ambiciózus intézkedéseket kellene életbe léptetnie 2030-ig a zéró kibocsátású közlekedés, a közösségi terek újratervezése, az utazás felpezsdítése, valamint a tiszta és megfizethető alternatív közlekedési lehetőségek bővítése érdekében, amelyek legalább részben kiválthatják a gépkocsi-használatot a belvárosokban.