Jól látják az emberek, a szélsőséges időjárási események valóban egyre gyakoribbak az utóbbi 15 évben. Az idei tavasz például néha inkább télnek tűnt, támasztotta alá laikusok megfigyelését Molnár László meteorológus. A Kiderül.hu munkatársa szerint ennek az a magyarázata, hogy az úgynevezett észak–déli áramlás egyre többször veszi át az uralmat a korábban megszokott, sokkal kiszámíthatóbb időjárást okozó nyugati áramlástól.

Az észak–déli áramlással járó hatalmas hőmérsékletváltozások tapasztalhatók, ami hatalmas csapadékkal jár időnként, amikor a mediterrán térségből egy ciklon ér a Kárpát-medence fölé – fogalmazott szakember. Tehát ezek az egy-két napos intenzív esőzések, amelyek korábban inkább Olaszországban vagy Spanyolországban voltak jellemzőek a téli félévben, hazánkban is egyre nagyobb számban vannak jelen. A szél ugyanakkor nem annyira jellemző, illetve a ciklonátvonuláshoz kapcsolódóan azért vannak intenzív szelek, de nem olyan hosszú időtartamban mintán nyugatias áramlás esetében – tette hozzá.

Ez a jelenség az évszakok eltűnését eredményezi.

A meteorológus kifejtette: az évszakok mozaikszerűen fognak jelentkezni, tehát az év szinte bármely napján előfordulhat majd fagy az éjszakai órákban, de ugyanúgy egy nyári nap is, aminek a definíciója 25 fok feletti csúcshőmérséklet, akár decemberben – egy hidegfront előtti szituációban – vagy épp januárban is előfordulhat egy-egy alkalommal.

„Tehát ezek a furcsa időjárási szituációk, amelyek az észak–déli – úgynevezett meridionális – áramlással járnak, gyakorlatilag egyre nagyobb intervallumát foglalják el az évnek.”

Molnár László szerint az időjárás szélsőségessé válását egyértelműen a globális klímaváltozás okozza, amit az ember gyorsított fel. Mint fogalmazott, földtörténeti léptékkel mérten ilyen gyors változás legfeljebb egy meteorbecsapódás idején következhet be. Vagyis a jégkorszakok lezárásaként jelentkező hőmérsékletváltozás,

ami száz–ezer években mérhető, itt egy–két évtized alatt következett be.

Ez pedig arra figyelmezteti az emberiséget, zárta elemzését Molnár László meteorológus, hogy a természet 10 éven belül kikényszeríti az eddig halogatott klímavédelmi intézkedéseket. Egyebek mellett a szennyező anyagok mennyiségének csökkentését, a víztározók tömeges építését és a mezőgazdaság teljes újragondolását.