A nagyrészt online zajló párizsi találkozó egyik fórumtémája a Nagy Zöld Fal-projekt ösztönzése volt. A programot az Afrikai Unió még 2007-ben indította, a Szahara terjeszkedésének megállítására, valamint az aszályok és az éhínség problémájának kezelésére. A párizsi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök jelentette be, hogy a fejlesztési bankok és a donorállamok több mint 14 milliárd dollárt ajánlanak fel a következő négy évre a Nagy Zöld Fal felgyorsítására.
A Nagy Zöld Fal az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó,
az egész Afrikai kontinenst átszelő, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térség lenne, egy fenntartható ökológiai rendszer az elsivatagosodás megállítására
– magyarázta az InfoRádióban a Greenpeace Magyarország biodiverzitási kampányának felelőse.
Reményeik szerint 8 ezer kilométer hosszú és 15 kilométer széles lesz, és a Szahara déli sávjában, a
Száhel-övezetben fog megvalósulni, több célt szolgálva – magyarázta Rodics Katalin. Elsősorban a Szahara terjeszkedését, a sivatagosodás megállítását szeretnék elérni, de emellett az ott élő, egyre inkább növekvő lakosságnak is megélhetést biztosíthatna. A szakember szerint egy ekkora erdőtelepítésnek már
lehet a klímára gyakorolt hatása, újra termékennyé téve az érintett területet.
A Greenpeace munkatársa megjegyezte, a projekt a magyarországi költőzőmadarak miatt is érdekes lehet, hiszen ezáltal könnyebben elérhetik majd az érintett fajok a telelőhelyeiket. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a leendő erdősávnak óriás szén-dioxid-megkötő kapacitása is lehet, így hozzájárulhat a klímaváltozás negatív változásainak mérsékléséhez.
Rodics Katalin arról is beszélt, hogy a térségben már kialakultak jó gyakorlatok a fák életben tartására. Így csak őshonos és nyilvánvalóan szárazságtűrő fafajokat és cserjéket fognak telepíteni, amit majd természetesen gondozni is kell, biztosítva azok életben maradását. Erre egy másik, nagyon érdekes kezdeményezés volt szintén ezen afrikai szárazövezetekben – tette hozzá –, hogy a már meglévő, de elszáradó fák gyökerénél kis tölcséreket képeztek, hogy a csapadék és a pára össze tudjon gyűlni, így nagyon sok egyedet megmentettek.
2030-ra a projekt célja 100 millió hektárnyi terület helyreállítása, tízmillió munkahely megteremtése és 250 millió tonna szén-dioxid megkötése.
A Szenegáltól Dzsibutiig húzódó Nagy Zöld Fal eszménye ma már nem csupán egy hatalmas erdősávot jelent, hanem a regionális fejlesztési programok összehangolását, a környezeti szempontok mellett a termőföldpusztulás gazdasági-társadalmi aspektusainak kezelését.