A magyar fővárosban 87 százalékban a lebegő szennyező részecskék okozzák a legtöbb gondot, köztük a bronchitis kialakulását, az esetleges újszülött halálozást, valamint mindenféle légzőszervi-, szív- és érrendszeri betegségek melegágyát jelenthetik. Ráadásul, akinél asztma, vagy bármilyen krónikus állapot alakul ki, az most, a koronavírus-járvány idején mindenképp a kockázatosabb csoportba sorolódik – emelte ki az InfoRádiónak a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.

Az említett légszennyezés elsősorban a nagyvárosi közlekedésnek köszönhető, de közrejátszik az ipar, illetve a magyar falvak esetében a fűtés–tüzelés, miután sokan mindenféle szemetet is elégetnek.

Pogány Gábor az Európai Népegészségügyi Szövetség jelentésére kitérve ismertette: az négy magyar városra, Budapestre, Debrecenre, Győrre és Pécsre terjed ki. Ezek adatait átlagolva kijelenthető, hogy a légszennyezettség miatt bekövetkezett betegségek kezelése, a korai elhalálozások, vagy épp a munkahelyi távolmaradások

egy–egy magyar lakos 608 ezer forintjába kerülnek.

A kiesés mértékbe meglehetősen stabilnak mutatkozik az utóbbi években.

Az egyesületi elnök hozzátette: érdekes, egyben szomorú képet mutat, hogy Európa légszennyezettségi térképén

a régi szocialista országok határának egyik illetve másik oldalán ég és föld a különbség.

Vagyis Magyarországtól nyugatra például sokkal tisztább a levegő, mint keletre, aminek egyik fő oka, hogy Nyugat-Európában számtalan intézkedést hoztak, többek között például a dízel autók kapcsán, aminek köszönhetően a szennyező gépkocsiállomány áttranszferálódott – használt autókén – Közép-Kelet-Európába, látványos eltéréséket produkálva.

Vagyis Európai összehasonlításban Magyarország légszennyezettség szempontjából rosszul áll. A vizsgált négyszáz valahány város közül Budapest a 10. legszennyezettebb. „Ha az Európa-térképet nézzük, sajnos Magyaroszág rossz oldalon áll most” – ismételte meg Pogány Gábor.