Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Fényes nappal ugrott ki a szarvas az útra, esélye sem volt az autósnak

Egy kifejlett gímbika súlya elérheti a 250 kilogrammot, így nem csak a gépjárműben okozhat komoly kárt, hanem az autósok testi épségében is.

A mostani időszakban sokkal nagyobb a szarvasok elütésének veszélye – figyelmeztet a rendőrség. Most zajlik a szarvasbőgés, azaz a szarvasok násza. Ilyenkor lakott területen kívül szinte bárhol, akár nappal is keresztezheti az úttestet egy vad - figyelmeztet a rendőrség.

Szeptember 15-én a nyugati elkerülőn, fényes nappal ugrott a gímbika az úttestre, a sofőr nem tudta elkerülni az ütközést. A rendőrség arra figyelmeztet, hogy a most is zajló szarvasbőgés idején az állatok jóval aktívabbak, kevésbé óvatosak, így gyakrabban keresztezhetik az úttestet - írja a Hírbalaton.

A portál idézi Takács Tivadart, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjét, aki elmondta, hogy ha valaki egyetlen vadat lát az úton vagy mellette, az sámítson többre is, hiszen az állatok általában csoportokba verődnek és kiszámíthatatlanul viselkednek, a mozdulatlanul álló vad hirtelen megugorhat és akár a jármű irányába is vágtatni kezdhet. Ha féktávolságon belül észleljük a vadat, akkor erőteljesen fékezzünk és használjuk a jármű hangjelzését.

Kerülni kell a hirtelen kormánymozdulatokat és irányváltoztatást, mert annak súlyosabb következményei lehetnek, mint aminek elhárítására törekedtünk.

Ha tehetjük, szereljünk vadriasztó sípot járművünkre.”

A rendőrség azt tanácsolja, hogyha bekövetkezett az ütközés, álljunk meg biztonságos helyen, használjuk az elakadásjelző és láthatósági eszközöket. A balesetet a rendőrségnek kell bejelenteni, amennyiben a vad még él, akkor kellő biztonsággal értesíteni kell a többi járművezetőt, hogy ne következhessen be újabb baleset.

A szarvasok násza szeptembertől október végéig tart.

A bőgéskor sokkal nagyobb a szarvasok elütésének veszélye. Lakott területen kívül szinte bárhol lehet találkozni a gímekkel, akik jóval aktívabbak és körültekintés nélkül szaladhatnak ki az úttestre. A rendőrség figyelmeztet, hogy a táblával is jelzett, potenciálisan veszélyeztetett szakaszokon különösen fontos a sebesség helyes megválasztása – idézi a Hírbalaton a Keszthelyi TV híradását.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×