Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Újra nyit a sörmúzeum

A kőbányai múzeumot felújították, és szerdától újra látogatható.

Ismét megnyitja kapuit Kőbányán a megújult Dreher Sörmúzeum, amely az ország egyik legjelentősebb söripari szakgyűjteményével várja a látogatókat szeptember 23-tól.

Milyen alapanyagokból készül a sör? Milyen sörivási szokások léteznek? Hogyan készült a sör régen, és hogyan készül most? Hogyan lett idősebb Dreher Antalból a világszerte ismert "sörkirály"? - többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat a látogató a turisztikai világnap alkalmából újranyitó Dreher Sörmúzeumban, közölte az intézményt fenntartó Dreher Sörgyárak Zrt.

Mint a közlemény felidézi, a Kőbányai Sörgyár 1979-ben, fennállásának 125. évfordulóján alapította a Söripari Emléktárat, amelyet most negyvenéves jubileuma alkalmából újítottak fel.

Az országban egyedülálló szakgyűjtemény

digitális és interaktív tartalmakkal, valamint sörkóstolóval várja az érdeklődőket.

A múzeum műtárgyai a söripar és a Dreher Sörgyárak egyedi történeti emlékei: műszaki és gyártási eszközök, makettek, zászlók, plakátok, fényképek, mozgófilmek, valamint képzőművészeti alkotások.

A megújult kiállításon megtekinthető többek között az ország legelső dobozos söre, illetve több száz éves relikviák is, így a pesti egykori serfőző céh emlékei, a gyárról készült korabeli látványos makettasztal vagy az egykori malátagyár míves tűzharangja. A látogatók először egy rövidfilmet nézhetnek meg a Dreher sörgyár történetéről, majd 30 perces múzeumi tárlatvezetésen vehetnek részt, majd a program sörkóstolóval zárul a nagykorú résztvevők számára.

"A sörfőzés egy nagy múltra visszatekintő mesterség, amely rendkívül izgalmas tárgyi emlékekkel és történetekkel szolgál az utókornak. (...) A látogatóközpont tervezésekor alaposan átgondoltuk, hogyan tudnánk legjobban átadni mindezt a sörök szerelmeseinek, természetesen úgy, hogy közben a járványügyi előírásoknak is megfeleljünk" - idézi a közlemény Török Róbertet, a Dreher Múzeum főmuzeológusát.

A Sörmúzeum a járványügyi helyzetre való tekintettel maximum 15 fős csoportokban látogatható, a helyszínen maszk viselése és a 1,5 méteres távolság betartása kötelező. Oktatási csoportoknak a látogatás ingyenes.

A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×