Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Már halálos áldozata is van a zsarolóvírusoknak

Ezekkel a kártevőkkel fájlokat vagy számítógépeket tesznek hozzáférhetetlenné, a feloldásukért pedig tekintélyes összegeket kérnek az őket terjesztő hackerek.

A hackerek persze próbálnak olyan helyeket lebénítani, amelyek működése kulcsfontosságú: jól menő cégeket, gazdag magánszemélyeket támadnak elsősorban, de persze másokhoz is eljutnak a zsarolóvírusok.

Múlt héten ilyen esett áldozatul a Düsseldofri Egyetemi Kórház, a zsarolóvírus egy sok helyen használt szoftveren át jutott be a rendszerükbe, gyakorlatilag teljesen leállítva az intézmény IT rendszereit. Ennek közvetlen folyományaként a sürgős eseteket a kórház kénytelen volt átirányítani más intézetekbe, és az előjegyzett műtéteket is lefújták.

Az egyik, sürgős ellátásra szoruló nő, akit a mentők kénytelenek voltak egy másik városba szállítani, az út közben életét vesztette, ezzel hivatalosan ő lett a zsarolóvírus támadások első halálos áldozata - írta a hwsw.hu.

A rendőrök közbeléptek

Az üzenetről emellett annyit árultak el a hatóságok a sajtónak, hogy abban nem volt megnevezve konkrét váltságdíj, illetve valójában nem is a Düsseldorfi Egyetemi Kórháznak címezték a támadók, hanem a Heinrich Heine Egyetemnek, mely alá a kórház szervezetileg tartozik.

Miután a kórház jelentette az esetet a rendőrségnek, a hatóságok elérték a támadókat, és közölték velük, hogy az egyetem helyett egy egészségügyi intézmény rendszereit bénították meg, ezzel betegek életét veszélyeztetve - ezt követően

a támadók átadták a feloldókulcsot a hatóságoknak, ám azóta sem sikerült őket beazonosítani.

Bár az ehhez hasonló, alapvetően felkészületlen intézmények ellen elkövetett támadások szinte mindennaposnak számítanak, most azonban egy ember életét vesztette a hackerek miatt. Az ügyészség ennek megfelelően gondatlansából elkövetett emberölés gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×