Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Elkerített építési terület az Erzsébet híd pesti felhajtójánál 2018. szeptember 5-én. A kéménymentes belváros projekt keretében a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. a Rác fürdőtől a Városház utcáig, az Erzsébet hídon át haladó stratégiai távhővezetéket épít ki.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Tamás

Így terelődnek az online térbe az Európai Mobilitási Hét programjai

Metró helyett gyalog? Mi legyen a Rákóczi úttal? A klímabarát közlekedés az idei, járványkompatibilis eseménysorozat szíve.

"Klímabarát közlekedés mindenkiért!" - ezzel a jelszóval indul útjára idén hazánk legnagyobb zöld eseménye, az Európai Mobilitási Hét.

A környezetbarát és fenntartható városi közlekedésről szóló programsorozathoz idén is csatlakozik a főváros a Budapesti Közlekedési Központ szervezésében megvalósuló eseményekkel - mondta az InfoRádiónak Borsi Dávid, a BKK szóvivője.

"Budapest az Európai Charta aláírásával csatlakozik immáron huszonegyedik alkalommal az Európai Mobilitási Héthez. Ez a hét minden évben szeptember 16. és 22. között van. Eléggé pozitív terveink voltak még tavasszal, amikor pozitív kilátásaink voltak az őszre nézve" - utalta Borsi Dávid a koronavírus-helyzetre.

A nagyszabású események helyett idén így járványkompatibilis programot állítottak össze, a kínálat jelentős részben az online térre helyeződött át.

"Nyereményjátékot hirdetünk például arra vonatkozóan,

a városlakók megduplázzák ezen a héten az átlagos lépésszámukat.

Ezt örökítsék meg egy lépésszámláló applikáció segítségével, utána pedig töltsék fel az eredményt a weboldalunkra, értékes nyereményekhez lehet jutni ezáltal" - említette példaként.

Másik kezdeményezés, hogy egyes tömegközlekedési megállókban qr-kódokat helyeztek el, ezeken keresztül a BKK forgalomcsillapítási projektjeivel lehet ismerkedni, illetve olyan "térképek" is hozzáférhetők, amelyek azt mutatják, mennyi plusz időt kell ráfordítanunk megállónként, ha valahová metró helyett gyalog megyünk.

Indul egy társadalmi egyeztetési "kör" is az Erzsébet híd és a Keleti közötti Rákóczi út jövőjével kapcsolatban.

A szeptember 19-20-ai hétvégén lesz utoljára a kerékpárosoké és a gyalogosoké a pesti alsó rakpart, erre is készülni lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×