A kutatók legfrissebb adatai szerint három évtized múlva az antibiotikum-rezisztencia több embert ölhet meg, mint a ma vezető halálozási oknak számító daganatos betegségek.

Egyes, szélsőséges becslések szerint az antibiotikumos kezelésnek is ellenálló szuperbaktériumok

2050-re világszerte akár 10 millió emberéletet is követelhetnek évente

– írja a Ripost.hu, hozzátéve: az egyetlen megoldás az antibiotikumok használatának észszerűsítése lenne, de az orvosok a rezisztens baktériumokra általában kénytelenek a korábbiaknál erősebb gyógyszereket felírni.

Az első (1928) antibiotikum, a penicillin és utódai rengeteg életet mentettek meg, és olyan fertőzéseket tettek gyógyíthatóvá, amelyek korábban halálosak is lehettek. Sokáig a számos fertőzést egyszerre gyógyító, széles spektrumú antibiotikumokat használták, később pedig megjelentek a célzott antibiotikum-kezelések.

Mi okozhatta a bajt?

Az antibiotikum-rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós helytelen használata és túl használata miatt. A vírusokra például ezeknek a gyógyszereknek semmi hatásuk nincs, ám a bakteriális fertőzések és vírusfertőzések tüneteit időnként nehéz megkülönböztetni egymástól. Így aztán az orvosok gyakran akkor is felírják az antibiotikumot, ha nincs rá szükség. Ráadásul a baktériumok idővel ellenállóvá tudnak válni az antibiotikus kezelésre.

Az egyetlen megoldás annak tűnik, hogy

kevesebb antibiotikumot használjunk

– ismétli meg a bulvárlap.

Az ellenálló baktériumok kialakulása természetes jelenség, de az antibiotikumok helytelen használata felgyorsítja ezt a folyamatot. Az emberek többsége viszont természetesnek veszi, hogy vannak hatásos antibiotikumok és bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van azokra. Csakhogy ez hamarosan a múlté lehet.

Minden egyes indokolatlan vagy nem megfelelő szedés alkalmat ad arra, hogy a rezisztens törzsek kialakuljanak.

A lap végül hozzáteszi: hazánkban már 2006 óta kötelezően kell jelenteni az ellenálló baktériumok által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatokat. Ez az európai viszonylatban is kiemelkedő járványügyi megfigyelő rendszer hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről értesüljünk, ellene megfelelő intézkedésekkel tenni tudjunk.