Június 8-a a hónap legismertebb időjárásjósló napja Magyarországon. Népi mondások szerint Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba, illetve Medárdus napja ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza.

Most viszont ki-ki magára értelmezheti a fenti előrejelzéseket, ugyanis az előttünk álló időszakban is folytatódik a változékony időjárás hazánkban, de nem fog az ország egész területén esni – fogalmazott az InfoRádiónak Simon Gergő meteorológus. Elsősorban ugyanis a Dunától keletre nagyobb a valószínűsége a záporoknak, zivataroknak, a Tiszántúlon egy-egy hevesebb zivatar is kialakulhat, miközben a Dunántúlon a hét elején inkább csak helyenként alakulhat ki záporeső, és csak a hét közepétől nő meg a csapadékos időszakok száma.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa megjegyezte:

az elmúlt évekre jellemző, hogy működött a medárdi jóslat,

még ha nem is negyven napon át esett folyamatosan, de rendszerint megmaradt a változékony, csapadékos időjárás, ha ezen a napon esett. Külön kiemelte a 2018-as évet, amikor Medárd napján egy nagy kiterjedésű zivatarlánc vonult végig az országon, jégesővel, szélrohamokkal kísérve, majd bő egy-másfél hétig csapadékos maradt az időjárás.

A népi hiedelemre irányuló kutatások, illetve statisztikai kimutatások összességében helytállóak, 50-60 százalék között van egy száz éves idősorban e hiedelemnek a „beteljesülése”, igaz, különböző kitételekkel, mint, hogy legfeljebb 15-20 napig tartott az esőzés.

Sándor, József, Benedek és a fagyosszentek

Simon Gergő arra is kitért, az idei évben a más népi hiedelmek is szinte tökéletesen megfeleltek a hírnevüknek: emlékezetes, márciusban volt olyan időszak, ami kifejezetten melegnek számít, és a májusi hőmérsékleteket is túlszárnyalta, így Sándor, József, Benedek jelesre vizsgázott – fogalmazott a szakember. Ahogyan a fagyosszentek is, miután az elmúlt időszakban is volt egy meglehetősen hűvös periódus, néhol még talaj menti fagy is előfordult. Tehát a népi jóslatok, mint fogalmazott, nem az elme szüleményei, van mögöttük kemény tapasztalati háttér mögöttük, ami statisztikailag is jól kimutatható.

Az emögött álló okok pedig elsősorban a nagytérségi, vagyis a makroszinoptikus időjárási helyzetben keresendők, ugyanis a tavaszi hónapok alkalmával az északi féltekéről a hűvösebb légtömegek még egészen a Kárpát-medencéig képesek letódulni, és bizonyos helyzetben itt is ragadhatnak, ahogyan májusban is történt, amikor egy hideg örvény alakította szinte a hónap egészének időjárását – magyarázta a szakember.

Simon Gergő végezetül felhívta a figyelmet, hogy e népi jóslatokat nem egy adott város esetében, hanem egész Magyarország területére kell érvényesnek venni, így a kisebb-nagyobb eltérések is "beleférnek".