Versenyt rendeztek Budapesten a közétkeztetésben dolgozó szakácsoknak. A rendezvény egyik fővédnöke Zoltai Anna volt, aki korábban a menzákat ellenőrző osztályt vezette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, most pedig a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökségi tagja, illetve az Élelmiszer Higiénikusok Társaságának alelnöke. Az InfoRádióban úgy vélekedett: a magyar menza fejlődik, de ha rossz, azt sem a pénzhiány okozza.

"Ezer sebből vérzik a közétkeztetés, és annak a társadalmi megítélése a nagyhangúak szerint nem jó, ennek ellenére elindult a változás, amelynek a mértékével persze korántsem lehetünk megelégedve" - vont mérleget Zoltai Anna, hozzátéve: különösen a minőségre kell fókuszálni.

A versenyt 2013 óta szervezik kétévente a Nébih oltalmával a közétkeztetésben dolgozó szakácsoknak. Azt szeretnék megmutatni, hogy minőségi alapanyagokból - aminek természetesen ára van - minőségi ételeket lehet készíteni. A verseny további előnye, hogy a tálalásra is hangsúlyt helyez. De mindehhez korszerű technológia és - még inkább - a szakácsok szakmai tudása kell. Közben Zoltai Anna rámutat: sok esetben financiális kérdés a menzai étel minősége, de sok pénzből is lehet rosszat főzni.

"Ha nincs meg a szakmai tudás 5-6-8 ezer adag étel elkészítéséhez, akkor az eredmény rossz lesz."

A versennyel párhuzamosan szakmai konferencia is zajlott, amelyen elhangzott,

a közétkeztetés gazdasági háttere nagyon sok sebből vérzik:

27 százalék áfa van rajta, a szülők többsége 4-500 forintot fizet, ha egyáltalán fizet, de az igénybe vevők többsége már szociális alapon ingyen kapja az ételt. Ez az ingyenesség viszont devalválja a közétkeztetést, nem nagy a társadalmi megbecsültsége. Ráadásul

a munkaerőhiány, illetve a bérnyomás ezt az ágazatot is prés alatt tartja.

A megoldás Zoltai Anna szerint például az lenne, ha lenne egy "drágább" menü, és a szülők nem "kivennék" a gyereküket a közétkeztetésből (ez manapság egyre fiatalabb korukban megtörténik), hanem választhatnának több, kontrollált körülmények között készülő étel közül. Ez ráadásul csökkentené annak az esélyét, hogy ennyi élelem landoljon a szemétben, most ugyanis

napi 6 ezer tonna ételhulladék keletkezik.

Mindezek mellett a finomabb, egészségesebb ételek felkínálásával igényesebb fogyasztók is kinevelődhetnének.