Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Megszámolták a Duna szigeteit "az értől az óceánig"

A folyó él, hiába szabályozták, a mai napig szállítja hordalékát és az arra alkalmas, kevésbé áramló helyeken zátonyokat, szigeteket hoz létre, amelyek tanúsítják az ártéri dinamika jelenlétét.

A Danubeparks együttműködés keretében leltár készül a Duna szigeteiről Németországtól Romániáig - olvasható a Duna-Dráva Nemzeti Park közösségi oldalán.

A ma már teljes hosszában szabályozott szabályozott folyó egyes szakaszait, így például a Szigetközt is, valamikor számtalan sziget, zátony gazdagította. Mivel a szigetek sokszor útjában voltak a hajózásnak és például a jeges árvizek levonulását is akadályozták, ezért a szabályozás során számukat drasztikusan lecsökkentették.

A Duna azonban a mai napig szállítja a hordalékát és az arra alkalmas, kevésbé áramló helyeken zátonyokat, szigeteket hoz létre, amelyek tanúsítják a ma is meglévő ártéri dinamika jelenlétét.

Ezek a szigetek természetvédelmi szempontból is fontosak, mert sok esetben az ártér legkevésbé háborgatott részét jelentik,

ahol még természetes úton jelenik meg a ligeterdő és a szigetek mögötti mellékágban számos halfaj is megfelelő ívóhelyet találhat. A DanupeparksConnected Duna Transznacionális Program pályázat keretében a partnerek egy olyan online adatbázist készítettek, amelybe felvették a Dunán létező szigeteket.

A szakemberek egy osztályozást is elkészítettek a spontán kialakult, természetes vegetációval rendelkező szigetektől egészen az ember által már hasznosított, átalakított, esetleg faültetvénnyel beültettet területekig. A felvételezés során a Duna 2900 km hosszán 912 sziget került rögzítésre, amiből 147 sziget került az érintetlen, legtermészetesebb kategóriába, ebből 7 db található a hazai Duna szakaszon. Igazgatóságunk munkatársai is részt vettek az adatbázis elkészítésében, ami a jövőben revitalizációs pályázatok alapját is képezheti.

Az adatbázis online is böngészhető a danubeparks.org honlapon keresztül.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×