A helytelen gyakorlat miatt mintegy 12 600 tonna, 420 millió italos kartondoboz végzi a lerakókon, ahelyett, hogy azokat újrahasznosítanák, a környezet védelmét szolgálva.

A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes városok hulladékgyűjtési szokásai között lényeges különbségek vannak: a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti, akiket a gyűjtés hatékonyságát tekintve a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monori lakosok követnek.

A szelektív gyűjtés intenzitását tekintve

Budapest csak a középmezőnyben helyezkedik el,

azonban a város nagy létszáma miatt a fővárosiak összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.

Az IKSZ megjegyezte, ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat, mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3400 tonnányi italoskarton-hulladék 6000 tonnára lenne növelhető, amivel évente mintegy 38 000 felnőtt fát lehetne megmenteni.

A szervezet közölte azt is, hogy az általuk 2016-ban készített reprezentatív felmérés - amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta - rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük elsősorban

• a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára,
• a nemtörődömségre, illetve
• a kényelmi szempontokra

vezethető vissza.