Elmondta, hogy az indiai szakemberek olyan helyszínt kerestek, ahol egyszerre vannak jelen az orvos-, a bölcsészet-, az élelmiszer- és a természettudományi képzések. Az Ajurvéda Tanszéket a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben, a Tradicionális Kínai Phytopharmacológiai Nem Önálló Tanszék alapjain hozzák létre, de az egyetem több kara is bekapcsolódik majd a képzésbe, a Bölcsészettudományi Karon például hindi és szanszkrit nyelvoktatás indulhat. Az együttműködést nagymértékben segíti a magyar-indiai kormányközi megállapodás, amely a program finanszírozásáról is rendelkezik, így például az indiai vezető bérét is az indiai kormány fizeti.

Madhaw Singh Baghel professzor, az Ajurvéda Tanszék vezetője elmondta: az indiai Ajurvéda Akadémia célja Európában, hogy kutatásokkal igazolják az ajurvédikus orvoslás eredményességét, illetve a hagyományos indiai gyógymódot kombinálják a nyugati orvostudomány módszereivel. Az indiai szakemberek több európai város egyetemét meglátogatták, végül Debrecen mellett döntöttek.

Az ajurvéda, az élet tudománya, amelynek Indiában ötezer éves története van, azon a felismerésen alapul, hogy megfelelő életmóddal a betegségek megelőzhetők - mondta a szakember. Hozzátette, hogy míg a modern orvostudomány a kezelésre koncentrál, addig az ajurvédánál a megelőzés és a gyógyítás együtt van jelen, és olyan, a nyugati orvoslás számára nagy kihívást jelentő betegségeket is hatékonyan kezelnek, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór.

Szilvássy Zoltán elmondta, hogy a hallgatóknak felületes ismeretei már vannak a tradicionális ázsiai gyógymódokról, mert azok évek óta részei a tananyagnak, de most mélyrehatóbb ismereteket szerezhetnek, illetve a gyakorló orvosok is megismerkedhetnek az ajurvéda módszereivel. A rektor szerint a közös munka eredményei először a kutatási területeken jelennek majd meg, és majd csak később terjedhetnek el a mindennapos gyógyászatban.

Hozzátette: jövő év elején újabb indiai látogatók érkeznek Debrecenbe. Februárban gyógyszergyárak képviselőivel tárgyalnak majd, akik egy új gyár létrehozásának lehetőségét vizsgálják az egyetemi tudásra és az intézmény köré szerveződött akkreditált klaszterrendszerre alapozva.