A délnyugat-kínai Csungkingi Orvosi Egyetem és az amerikai Columbia Egyetem által közösen jegyzett többéves vizsgálatot a kutatók a rossz levegőjű délnyugat-kínai Tungliang megyében végezték.

A Csungkingtól nem messze fekvő Tungliang szénerőművét 2004-ben zárták be, a szakemberek ezt kihasználva a zárást megelőzően, 2002 körül született és a nagyarányú légszennyezésnek kitett helyi kisgyerekeket az erőmű felszámolása után, 2005 körül született, és tisztább levegőt szívó kicsikkel hasonlította össze.

A köldökzsinórvér-minták alapján az előbbi csoportba tartozó gyerekek szervezetében a kutatók egy, az agyi fejlődéshez szükséges proteinből lényegesen alacsonyabb értékeket mutattak ki a később születettekhez képest. A laboreredményeket a gyerekek memóriáját próbára tevő vizsgálatok is megerősítették, s a vizsgálatok azt is kimutatták: a légszennyezésnek kitett kicsik bizonyíthatóan gyengébb tanulási képességekkel is rendelkeznek. A csungkingi egyetem kutatói a tanulmányban azt hangsúlyozzák: a genetikai mutációk továbböröklődhetnek, vagyis hosszú távú hatásuk lehet, a folyamatot visszafordítani pedig nagyon bonyolult.

A kutatás csak egyike a témában fellelhető tanulmányoknak. Az Egészségügyi Világszervezet tavaly októberben például azt bizonyította: a kültéri légszennyezés tüdőrákot okozhat és növeli a hólyagrák kockázatát, s első alkalommal tüntette fel a rákkeltő anyagok listáján.

A légszennyezés káros hatásaira korábban a kínai egészségügyi hatóságok is felhívták a figyelmet. A szennyezésnek és az egészségtelen életmódnak betudhatóan 2011-ben született kisbabák több mint másfél százalékánál találtak valamilyen elváltozást, miközben ez az arány 2000-ben még csak egy százalék volt - figyelmeztettek a szakértők.

Csen Csu, a kínai orvosszövetség elnöke és korábbi egészségügyi miniszter január elején úgy becsülte: a légszennyezés évente 350-500 ezer idő előtti halálhoz vezet Kínában. Az orvosközösség tagjai közt arról is szakmai vita folyik, hogy a légszennyezés milyen hatással van a megtermékenyítő képességre, 2010-ben ugyanis a nemzőképes lakosság több mint 12 százaléka terméketlen volt az országban, szemben a 2000-es 3 százalékkal.