Az 1804-ben keltezett levél Camden grófjának, az akkori hadügyi miniszternek szól, beszámol arról, hogy az earl unokaöccse elhagyta a haditengerészetet erős tengeribetegsége miatt, ám benne Nelson is megvallja, hogy ő maga is szenvedett ettől, miután 12 éves korában kadétnak állt.

"Beteg vagyok mindahányszor erős a szél, és egyedül csak hivatásom iránti végtelen szeretetem tart meg engem egy óránál hosszabb ideig a tengeren" - írta zászlóshajójáról, a HMS Victoryról.

Nem ez volt az első alkalom, hogy e gyengeségéről beszámolt. Már 1776-ban egy maláriás roham után ledöntötte lábáról a tengeribetegség, mint írta "szörnyen lehangolttá" tette. 1793-ban a HMS Agamemnon fedélzetén mind Nelsont, mind mostohafiát tengeribetegség miatt jegyezték fel a hajónaplóba.

Nelson 1804-re a britek földközi-tengeri flottájának, az akkor létező legnagyobb tengeri haderőnek a parancsnokává emelkedett. A britek tengerészikonja azonban még 30 évnyi szolgálat után sem mentesült a rosszullétektől.

Szenvedéseinek leírása azonban mást is sugall, mint ami első látásra nyilvánvaló - állítják történészek.

"Nelson tengeribetegségére mint a hazafiasság, a kötelesség és az áldozathozatal eszközeire tekintett. Jelentősége abban rejlik, hogy míg Camden earljének unokaöccse nem bizonyult állhatatosnak, addig ő továbbra is vállalja a szenvedéseket a hazájáért" - mondta James Davey, a Nemzeti Tengerészeti Múzeum kurátora.

Hozzátette, ez fellebbenti a fátylat a személyiségéről is: "Hazafias, de nem annyira szerény, hogy ezt ne mutassa ki".

1805 októberében, majdnem egy évvel a Camdennek küldött levele után Nelsonnal egy mesterlövész végzett a trafalgari ütközet során, a francia és spanyol egyesült flotta elleni győzelem kapujában az admirális meghalt tisztjeinek karjában.

Hogy a Camden-unokaöccsel mi történt, az homályba vész. Miután rövid szolgálata idején hozzájárult egy ellátmányt szállító hajó elvesztéséhez, a haditengerészet már aligha hiányolta. Nelson levele azonban rejtve maradt a Camden család archívumában egészen közelmúltbéli újra-felfedezéséig.

A levél jelenleg megtekinthető a kenti Tunbridge Wells Múzeumban a helyi nemesi családok értékeit bemutató kiállítás részeként.